A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) szakértőit, Dr. Gulyás Mártát és Baróti Beatrix Anasztáziát az elmúlt évek hazai tapasztalatairól kérdeztük.
„A gombák termőidőszaka és az ezzel szoros összefüggést mutató gombamérgezéses esetszám erősen kapcsolódik az időjáráshoz. Meleg, csapadékos időszakokat követően néhány héttel gyakrabban, míg a meleg és száraz vagy hűvös és csapadékos időszakok után ritkábban fordul elő gombamérgezés. Tekintettel arra, hogy a gombát gyakran lefagyasztják, a termőidőszakon kívül is előfordulnak esetek. Az éves esetszám az említettek miatt nagyon változó, általában néhány tíz és százhetven közötti. Elmondható, hogy mind a tavalyi, mind az idei évben számos olyan időszak volt, amikor az időjárás kedvezőnek bizonyult a gombák szaporodásához, ebből kifolyólag az esetszámok is magasabbak” – magyarázza Baróti Beatrix Anasztázia.
Szintén gyakori hiba a kucsmagombák papsapka gombákkal, a mezei szegfűgombák mezei tölcsérgombával vagy kerti susulykával, és a májusi pereszke nagy döggombával való összetévesztése. Ezen akár emberéletek is múlhatnak, ha valaki téli fülőke vagy ízletes tőkegomba helyett fenyves sisakgombát vagy galambgombát, tarlógomba helyett gyilkos galócát szed le, és elkészíti anélkül, hogy megmutatná szakellenőrnek. A gombaszedők nem figyelnek az olyan sajátos határozóbélyegekre, mint a lemezállás, spóraszín, gallér, bocskor és az egyéb körülményekre, mint a termőhely, idő, fakapcsolat. A gyilkos galócát minden gombát gyűjtő embernek illik felismernie, mégis szinte minden évben előfordul hozzá köthető mérgezés.
Jellemző továbbá, hogy a kisgyermekek, óvodák vagy az otthonuk kertjében és parkokban talált gombát fogyasztanak el. Az ilyen esetek megelőzhetőek lennének odafigyeléssel, és a gombák gyermekintézményekben, kertekben való rendszeres összegyűjtésével.
A NÉBIH gombamérgezés gyanúja esetén vizsgálja meg a nyers gombát, annak tisztítási hulladékát, a gombás ételeket, a hányadékot, valamint a gyomormosó folyadékot. Amennyiben azonban gyilkosgalóca-mérgezés gyanúja áll fenn, abban az esetben a kórházi laboratóriumok végzik a gomba méreganyagának kimutatását a vér- és vizeletmintából. Kizárólag intézményi minták vizsgálatával foglalkoznak, magánszemélyektől közvetlenül nem fogadnak ilyesmit. A vizsgálat eredménye alapján a gombamérgezés ténye igazolható, a gombafaj azonosítása a kórház számára segítséget nyújt a beteg gyógykezeléséhez. Előfordul az is, hogy a rendőrség vagy a bíróság gombamérgezési ügyekben szakértői véleményt kér a Nébih-től. Ez olyan ügyeknél jellemző, amikor hozzátartozó, esetleg ismerős által szedett gomba miatt szenvedett valaki súlyos vagy halálhoz vezető mérgezést. Így az eljárások során figyelembe veszik a vizsgálati eredményeinkhez kapcsolódó szakértői véleményeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
– A laboratóriumban elsősorban mikroszkópos vizsgálatok történnek a mintákból. Ha ép termőtest érkezik, abban az esetben már szemrevételezés alapján meghatározható a gombafaj, viszont ritkán áll rendelkezésre példány a szedett gombából – folytatja Dr. Gulyás Márta.
Fontos, hogy gombamérgezés gyanúja esetén a beteg vagy a hozzátartozó minél pontosabb tájékoztatást adjon. Ezen felül lényeges információt hordoz a gomba szedésének, beszerzésének módja, helye, valamint a gomba kalapja, tönkje, gallérja, és az, hogy bocskor volt-e rajta. Szintén fontos, hogy a beteg szerint mi az elfogyasztott gomba neve, hogyan fogyasztotta, mennyi idő múlva, és milyen tünetek jelentkeztek. Hány ember evett belőle, és abból hányan lettek betegek, végezetül, hogy a laboreredményekben látható-e a májenzim értékeinek emelkedése.
Zacher: egyre gyakoribb itthon a megélhetési gombászat
Magyarországon egyre inkább elterjedtebb az úgynevezett megélhetési gombászat, bármennyire is furcsa ez a szóösszetétel. – emel ki egy másik vonatkozást Dr. Zacher Gábor toxikológus. – Mivel egyre több ember él a szegénységi küszöb környékén vagy akár ez alatt, sokan az erdőbe indulnak, és gombát gyűjtenek, hogy eladják. Ez egy társadalmi probléma, ami megemelheti a gombamérgezettek számát.
A javaslat az, hogy csak saját vagy családi szükségleteinkre elegendő mennyiségű gombát gyűjtsünk. Ez személyenként, maximum naponta 2 kilogrammot jelent - ennyi szedhető a hazai erdőkben, egy alkalommal, egy személyre számítva.
A gombamérgezéssel kórházba kerülő páciensek sok esetben jóhiszeműen járnak ugyan el, de vagy figyelmetlenek, vagy tudatlanok a gombafajták megkülönböztetésében. Sokszor a szomszéd kínálja az általa szedett gombát, vagy épp tapasztalt erdőjárótól kap ajándékba a család vacsorának valót, így nem is kell az erdő közelébe sem menni. Ám a legnagyobb figyelem és óvatosság sem elegendő, a legbiztosabb az, ha gombaszakellenőr hagyja jóvá a kosár tartalmát. Legveszélyesebbnek az amanitin-típus mérgezések számítanak - ez az anyag nemcsak a galócákban van, hanem egyéb fajok is tartalmazzák.
– Az emberek az Egyesült
Államokban élik túl leginkább a gyilkos galóca mérgezéseket. Ennek oka pedig az,
hogy az ottani gyilkos galócák amanitintartalma jóval alacsonyabb, mint nálunk.
További érdekesség, hogy egyfajta ciklikusság figyelhető meg. Háromévente
megemelkedik a gombákban lévő amanitin artalom, vagyis extra magas lesz, így a halálozási arány is kiemelkedő azokban
az években – magyarázza dr. Zacher Gábor.
Ha valaki gyilkos galócát fogyaszt, általában finomat ebédel. Ugyanis az elmondások alapján jóízű étel készíthető belőle, bármennyire hihetetlen. Az elfogyasztás után azonban 12-16 óra múlva (néha később is) jelentkeznek a tünetek.
A gyilkos galóca mérgezés tünetei
Csillapíthatatlan hányás, hasmenés (vízszerű széklet), ami életveszélyes kiszáradáshoz, izomgörcsökhöz vezethet. A második szakaszban egy látszólagos javulás után egyre fokozódó sárgaság, májsejt-károsodás jön létre, és májkóma következhet be. A halálos kimenetel oka a májsejtek nagymértékű pusztulása, és az azzal egy időben zajló vesekárosodás.
– Mire a heves szervezeti reakció kialakul, sok esetben már visszafordíthatatlanok a károsodások – figyelmeztet dr. Zacher.
– A hányás, hasmenés következtében olyan mértékű folyadékvesztés léphet fel, amely a fiatal, egészséges szervezetet is kimerítik, de idősebb pácienseknél akár a közvetlen halál oka is lehet. Ha a folyadékveszteséget sikerül is időben pótolni, a májenzim-értékek és más laborparaméterek elkezdenek megemelkedni, és a gomba elfogyasztása után körülbelül 72-96 óra után elérik a csúcspontjukat. Míg korábban a májátültetés volt az egyedüli opció, hogy a máj működését pótolni tudják, addig manapság már elérhető a „műmáj”-kezelés. Ez a vesedialízishez némiképp hasonlító módszer ad némi haladékot arra vonatkozóan, hogy a máj regenerációs képessége révén időt lehessen nyerni, amíg megtalálják a megfelelő donort az átültetéshez.
A gombászás nagy élmény lehet, de ennyit természetesen nem ér. Szánjuk rá az időt, és kirándulás után ejtsük útba a szakellenőrt is, ennyit biztosan megér a nyugalmunk!
