Természetes kalcium- és magnéziumforrás egy aktív élethez
A Theodora Kékkúti ásványvíz természetes kalcium- és magnéziumforrás azok számára, akik felismerték azt, hogy a folyamatos folyadékbevitel nem csak a mindennapi életben fontos. Az aktív életmód nélkülözhetetlen a jó egészségi állapot megtartásához. Így minden héten rendszeresen sportolnak és fontosnak tartják, hogy ezt magas ásványianyag-tartalmú ásványvízzel támogassák.
Annak, aki komolyan követi edzéstervét és pontosan tudja, mennyi idő alatt szeretné elérni célját, mindenképpen sok vizet kell kortyolnia sportolás közben. A megfelelő sportteljesítményhez is kellően hidratáltnak kell lenni, hisz az oxigén sejtekhez történő szállításáért a vér felelős, aminek több, mint 80 százaléka víz. Tökéletes sportital lehet a mindennapi edzések alatt egy olyan ásványvíz, amiben sejtjeink regenerálódását és sportteljesítményünket segítő ásványi anyagok találhatóak meg.
A rendszeresen és komolyan sportoló embereknek az ásványvizekben található ásványi anyagokra fokozottabban van szükségük, ásványi anyag igényük nagyobb, mint az átlagemberé.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Erő-, gyorserő sportágakban a kalcium szükséglet 1500-2000 mg is lehet naponta, míg állóképességi sportokban ez 1000-2000 mg között van. A magnéziumszükséglet ugyanígy nagyobb, 500-600 és 400-600 mg között van a mozgás típusa szerint. Az ásványvizek kalcium és magnézium tartalma a kutatások mai állása szerint az emberi szervezet számára biológiailag jól hozzáférhető, így segíti a kalcium és magnézium szükséglet kielégítését.
Nem mindegy tehát, hogy mit és mennyit iszunk. Az egyik legjobb választás az ásványvíz, hiszen az eredendően tiszta, természetes ásványvizek a biológiai vízigény kielégítésére különösen alkalmasak. Az ásványvíz amellett, hogy jó ízű, jó szomjoltó, fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz.
A víz és az egészség
A víz , melyet gyakran a csendes táplálékként emlegetnek, valóban az oxigén mellett a legfontosabb feltétele az életnek. Az emberi szervezet akár heteket is kibír étel nélkül, víz nélkül azonban csak néhány napot. A dehidratáció első jelei már 1-2 százalékos hiány esetén jelentkeznek, míg vízkészletünk 10-20 százalékának elvesztése akár halált is okozhat.
A szervezetünk igen érzékeny idegi és hormonális mechanizmusokkal tartja egyensúlyban vízháztartását és jelzi a szomjúságot. Naponta - még ha nem is teszünk semmit - átlagosan 2,5 liter vizet „fogyaszt” el szervezetünk: ennyi víz távozik el a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán. Minden lélegzetvétel például víz-pára veszteség a szervezetnek, melynek mennyisége meghaladhatja a napi egy-két pohárnyit is! A kiszáradás, dehidratáció gyakran álruhában jelentkezik, fejfájásként , fáradékonyságként, és vele jár a kocentrációs képesség és a fizikai teljesítmény romlása is. Az elégtelen folyadékfogyasztás hozzájárulhat a veseképződéshez is.
Az elvesztett vízmennyiséget tehát feltétlenül pótolnunk kell, ezért naponta legalább nyolc egész pohár (1pohár=2 dl) vizet, minimum 1,5 litert - középkorú, mozgásszegény életmódot folytató, mérsékelt égövön élő nő esetében - kell elfogyasztanunk. További kb. fél liter vizet fogyasztunk el ételeinkkel.
Vízháztartásunk egyensúlyban tartásának fő szereplője a vese, de szerepet játszik abban a bélrendszer és tüdőnk valamint bőrünk is. A folyadékveszteség vérnyomáseséssel jár, a vese, szív, és főbb erek nyomásérzékelői ezt az információt továbbítják a hipotalamusznak, amely az agyalapi mirigyen keresztül fokozza a vese vízvisszatartását. A vér nátriumion és káliumion koncentrációjának növekedése a másik jele a folyadékvesztésnek, mindezek eredményeként jelentkezik a szomjúság. A sós ételek szomjúságérzetet fokozó hatását is ennek tudhatjuk be.
A víz élettani szerepe a szervezetben igen nagy: a tápanyagok oldóanyagaként szolgál, szállítja őket, felszívódásukat segíti, emellett testhőmérsékletünk megtartásában és ennek szabályozásában is nélkülözhetetlen szerepe van; a szervezetbe bekerülő és abban keletkező toxikus (mérgező) és felesleges anyagok kiválasztásában közreműködik, a vér mennyiségét fenntartja és biztosítja azt a közeget, ahol a sejtek kémiai reakciói le tudnak játszódni. A szervezetnek háromféle vízforrása van: folyadékbevitel, az ételek víztartalma, illetve a fehérjék, a zsírok- és a szénhidrátok metabolizmusa.
Vízszükségletünk változó és sok tényezőtől, így pl. az időjárástól, és a testmozgástól függ. Meleg, párás időben végzett intenzív mozgás közben például akár óránként 1,5-2 litert is veszíthetünk vízkészletünkből az izzadás által. Az elvesztett víz és ásványi anyag mennyiséget mielőbb pótolni kell, hogy megelőzzük a további súlyos vagy akár halálos dehidratációt. Ha túl sok folyadékot vesztünk izzadás által, vérnyomásunk leesik és csökken az agyhoz jutó oxigén mennyisége is! Huzamosabb megterhelések esetén szükség lehet nátrium és más elektrolitok pótlásra is. Ha komolyabban sportolunk, kérjük ki sportorvos és ezzel a szakterülettel foglalkozó dietetikus tanácsát!
Néhány hasznos tanács, hogyan juttassuk szervezetünket napi 1,5 liter folyadékhoz
A szomjúságérzet nem mindig a legjobb jelzőrendszer, mikor van szüksége vízre a szervezetüknek. A szomjúságérzet sokunkban, különösen idősebb korban nem megfelelő erősségű, így gyakran csak akkor válunk szomjassá, ha szervezetünket már a kiszáradás komolyabban fenyegeti. Érdemes tehát előre kikészíteni 1-1,5 l vizet az asztalunkra, és azt poharanként elkortyolgatni, akár szomjasak vagyunk, akár nem.
Mikor szomjúságot érzünk, már a dehidratáltság szélén van a szervezetünk. Fontos tehát rendszeresen inni, még akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Ez fokozottan igaz az idősebbek körében, akiknél a szomjúságérzés gyakran gyengébb.
Igyunk több folyadékot, ha a diétánk sok rostot, fehérjét és sót tartalmaz!
A nap folyamán többszöri, kisebb adagokban, minden étkezéshez és étkezések között fogyasszunk folyadékot, pl.: vizet, forrásvizet, ásványvizet, tejet vagy tejes italokat, friss gyümölcs és zöldségleveket, hígított gyümölcsleveket
Mindig legyen nálunk ital, elsősorban (a felesleges energia-bevitel elkerülése érdekében is, az egészséges életmód jegyében) cukros üdítők helyett víz, ásványvíz formájában
Fogyasszunk magas víztartalmú ételeket, így például friss gyümölcsöket, leveseket, főzelékeket, salátákat – ez azok számára is segítséget jelenthet, akik nem érzik a szomjúságot, sőt kifejezetten kellemetlenül érzik magukat, ha pár deciliternél többet isznak.
Ez is érdekelhet
Legjobban: