Az ételeink ízesítésére és tartósítására használt legalapvetőbb és leggyakrabban használt sófajta a konyhasó (nátrium-klorid). Korábbi kutatások viszont már bebizonyították, hogy rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztva növeli az olyan súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, mint a magas vérnyomás (hipertónia), az agyvérzés, a vesebetegség vagy a különböző kardiovaszkuláris betegségek. Ám ha a konyhasót lecseréljük egy olyan fajtára, ami a nátrium mellett - annak egy részét pótolva - káliumot is tartalmaz, az csökkentheti a stroke és a különféle szívproblémák kialakulásának esélyét - derült ki egy, a New England Journal of Medicine című folyóiratban is megjelent kínai tanulmányból.
Nem mindegy, milyen sót eszünk
A vizsgálatba a kutatók csaknem 21 ezer, falvakban élő kínai felnőttet vontak be. A résztvevők fele olyan "sópótlót" kapott, amelynek 25 százaléka kálium-klorid volt, a többiek viszont továbbra is a hagyományos konyhasót használták. A résztvevők átlagéletkora 65 év volt, többségük hipertóniában szenvedett és 73 százalékuknak már volt stroke -ja - számolt be a kutatás részleteiről a Harvard Health Publishing oldala.
A résztvevők állapotát csaknem öt évig követték nyomon. Az így kapott eredmények azt tükrözik, hogy a kálium-kloriddal dúsított sót használók körében valamivel alacsonyabb volt a stroke és a súlyos szívproblémák előfordulása és az elhalálozás aránya, mint a másik csoportban. Ugyanakkor az emelkedett káliumszint (ami potenciális mellékhatás lehet) nem volt gyakoribb a kálium-kloriddal dúsított sót fogyasztók körében.
Mennyi az ideális napi sóbevitel?
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a felnőttek számára legfeljebb napi 2000 milligramm nátrium bevitele javasolt, ami körülbelül 5 gramm - egy csapott teáskanálnyi - sónak felel meg. Az OGYÉI 2014-es adatai szerint Magyarországon az előrecsomagolt, tartós élelmiszerek - felvágottak, sajtok, rágcsálnivalók, kenyerek - fogyasztásának köszönhetően ezt jócskán túllépjük: a nők az ajánlott, napi mennyiségnél kétszer, a férfiak háromszor több sót juttatnak a szervezetükbe naponta.
Noha a nátrium létfontosságú az idegrendszer és az izmok kiegyensúlyozott működéséhez, a sav-bázis egyensúly fenntartásához, és a folyadékháztartás szabályozásához, túlzott fogyasztása azzal jár, hogy szervezetünk visszatartja a folyadékot. Ez rövid távon dehidratációhoz , hosszú távon pedig - ha ez az állapot állandósul - hipertóniához vezethet. Ugyanakkor az is káros lehet , ha nem viszünk be belőle eleget: a túl kevés nátriumfogyasztás hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, valamint erős szomjúságérzetet és émelygést is okozhat.