Az utóbbi években egyre több fogyni vágyó próbálta ki a ketogén diétát. Ez tulajdonképpen egy nagy mennyiségű zsír és minimális szénhidrát bevitelén alapuló étrend, amely a pártolói szerint arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírt használjon üzemanyagként, így súlycsökkenést eredményez. Hasonló elven működik az időszakos diéta (intermittent fasting) is, amelynek lényege, hogy a kalóriabevitel a nap folyamán egy rövid időre korlátozódik, amely után 16-18 óráig tartózkodni kell az evéstől. Mivel a szervezet kimeríti ez idő alatt a cukorkészleteit, szintén a zsírhoz kell nyúlnia, ha energiát vételezne. A Kaliforniai Egyetem kutatói egy friss tanulmányban molekuláris szinten vizsgálják meg az étrend hatásait.
Másként működhet a nőknél
A szakemberek azokat a fehérjéket és géneket próbálják beazonosítani, amelyek a szervezetet átállítják a cukorról a zsírtartalékok felhasználására. A National Institutes of Health kétmillió dollárral támogatta meg a tanulmányt, amely segíthet megérteni a diétát követő emberek testében lezajló folyamatokat. A kulcs valószínűleg a HNF4 nevű fehérje, amely nagy arányban található a májban, és az anyagcsere-folyamatokra is hatással lehet.
A kutatás két vezetője - Sarah Radi biokémikus, illetve Frances Sladek sejtbiológus professzor - szerint ez a fehérje lehet hatással azokra az energiaérzékelő enzimekre, amelyek "átkapcsolják" a szervezetet cukorról zsírégetésre. Korábbi állatkísérletek viszont arra engednek következtetni, hogy a két nem tekintetében is lehetnek különbségek. Azok alapján a ketogén diéta kevésbé lehet hatékony a nőknél, náluk ugyanis az anyagcsere-folyamatokba más gének és fehérjék kapcsolódnak be, így az HNF4 fehérje szerepe kisebb lehet. A tanulmányban a többi között ezt szeretnék kideríteni a tudósok.
Veszélyes lehet túlzásba vinni a diétát
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Annyi biztos, hogy a két diéta egyikét sem szabad túlzásba vinni, annak ugyanis súlyos következményei lehetnek az egészségünkre nézve. Ha megvonjuk szervezetünktől a szénhidrátokat, akkor fáradékonyak leszünk, agyi kapacitásunk csökken, gondolkodásunk pedig lassul. Ha pedig a szervezetünkben termelődő inzulin nem tud hasznosulni, akkor inzulinrezisztens állapotba kerülhetünk. Az alacsony szénhidrátfogyasztás miatt továbbá hormonális zavarok is jelentkezhetnek.
Ez is érdekelhet
Emellett a túl magas zsírbevitel is komoly következményekkel járhat. A fel nem használt zsírt elkezdi raktározni a szervezetünk, tehát elhízunk, a tartósan magas vérzsírszint miatt pedig megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázata. Az efféle diétákat választóknak ezért mindenképpen javasolt konzultálni egy szakemberrel.
