Öt éve lépett hatályba Magyarországon az a rendelet, amelynek célja a növényi olajok hidrogénezése (keményítése) során keletkező ipari transzzsírsavak (TFA) mennyiségének csökkentése az élelmiszerekben. A túlzott TFA-bevitel ugyanis bizonyítottan növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
18 százalékos csökkenés
Az egységes szabályozásnak köszönhetően drasztikusan, 20 százalékról 2 százalékra csökkent a magas transzzsírsav-tartalmú élelmiszerek száma, és ezzel párhuzamosan a lakosság becsült TFA-bevitele is - derült ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) elemzéséből.
Az OGYÉI azt is felmérte, mivel helyettesítették a hazai élelmiszergyártók a kedvezőtlen élettani hatású transzzsírsavakat. Az 57 vizsgált termék - egy kivétellel - a rendeleti határértékeknek megfelelő mennyiségben tartalmazott transzzsírsavakat, ugyanakkor az is kiderült, az élelmiszergyártók a termékek 61 százalékánál az élettanilag szintén kedvezőtlen hatású, bár kisebb egészségügyi kockázatú zsírokkal helyettesítették a transzzsírsavakat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit lehet még tenni?
A tárca szerint a gyártók úgy tehetnek többet a fogyasztók egészségéért, ha nagyobb arányban használják a kedvező hatású egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ezen élelmiszerek azonosítását pedig egy, a feldolgozott élelmiszerek főbb tápanyagadatait követni képes objektív élelmiszer-monitorozó rendszer kialakítása támogathatja.
Az Emmi azt javasolja a lakosságnak, hogy a lehető legritkábban fogyasszanak magas zsírtartalmú feldolgozott élelmiszereket, például édes kekszeket, nápolyit, cukrászsüteményeket vagy alacsony kakaótartalmú bevonómasszás édességeket . Az Európai Unióban 2021-től érvénybe lépő rendelet egyébként a magyar szabályozásban foglalt határértéket állapítja meg a transzzsírsavak területén.
