A ketogén diéta alapja a nagy mennyiségű (főként telítetlen, növényi) zsírok fogyasztása, alacsony szénhidrátbevitellel. Ha az étrendben limitálják a napi szénhidrátfogyasztást , akkor az így fellépő hiányt a máj úgy kezeli, hogy a zsírraktárakat üríti ki, hogy energiához jusson. Ezt a folyamatot hívják ketózisnak, amire maga a ketogén étrend is épül. A diétát követők napi kalóriabevitelének 75-80 százaléka zsírokból, 15-20 százaléka fehérjéből, és 5-10 százaléka szénhidrátból áll össze. A fehér liszt és a cukor fogyasztását minimalizálják, illetve gyümölcsöket és zöldségeket is kisebb mértékben fogyasztanak. Az egészséges zsírok beviteléről halhúsok, olajos magvak, avokádó, olívaolaj fogyasztásával gondoskodhatunk.
Több kutatás is foglalkozott azzal, hogy a fogyás mellett a diétának milyen terápiás hatása lehet. Egyes tanulmányok szerint csökkentheti bizonyos daganatok kialakulásának az esélyét, míg más adatok szerint az Alzheimer-kór megelőzésében is lehet némi szerepe. Az étrend hatásával kapcsolatos kutatási eredményekről dietetikusok beszéltek egy online sajtótájékoztatón, kiemelve a diéta szerepét az epilepszia kezelésében.
Szűcs Zsuzsanna dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint a ketogén diéta bevezetése eredményezhet fogyást, melynek egyik oka a ketontestek felszabadulásával járó étvágycsökkenés. Fontos azonban ennek a speciális étrendnek az egészségünkre gyakorolt hatásával is foglalkozni. A magyar lakosság nagy arányban szenved különböző szív- és érrendszeri megbetegedésektől és daganatoktól, melyek hátterében sok esetben túlsúly és vérnyomásproblémák is húzódnak. Az életmódbeli tényezők mellett kiemelt szerepe van a táplálkozásnak is ezen betegségek kialakulásában.
Az éhező gyermekeknél kevesebb roham jelentkezett
"A ketogén diéta klinikai alkalmazása az Egyesült Államokból indult el, hatásait a gyermekkori epilepszia azon eseteinél is vizsgálják, amelyek az ismert terápiákra kevésbé hatékonyak" - vette át a szót Havasi Anikó dietetikus. Mindez egy nagyon régi megfigyelésen alapul: az első világháború után árvaházakban élő gyermekek egészségi állapotát mérték fel amerikai orvosok. Sokuk különféle mentális betegséggel küzdött és több epilepsziás is volt közöttük. A háború évei alatt sokat éheztek, viszont az őket kezelő neurológusok azt vették észre, hogy az epilepsziás rohamaik száma jelentősen lecsökkent. Az orvosokat is kíváncsivá tette, hogy milyen kapcsolat lehet az elégtelen táplálkozás és a rohamok számának csökkenése között.
Később derült csak ki, hogy a javulás mögött nagy eséllyel a lecsökkent szénhidrátbevitel állhat, ami miatt a szervezet a zsírok lebontásával nyert energiát. Az epilepsziás roham során az agyban váratlan kisülések keletkeznek, amik akaratlan izomösszehúzódást vagy akár eszméletvesztést eredményeznek. A zsiradékok lebontása során keletkező ketontestek ugyanakkor az agyba jutva befolyásolhatják ezeknek a kisüléseknek a számát, csökkentve ezzel a beteg panaszait.
Az epilepszia a gyerekek nagyjából egy százalékát érinti, sokuk (nagyjából 30 százalékuk) számára pedig a hagyományos terápiákkal nem sikerül kellő hatást elérni. Esetükben érdemes próbálkozni alternatív terápiákkal, köztük például ezzel a speciális diétával is - mondta el Havasi Anikó. A dietetikus szerint nagyon fontos a diétát követő gyereknek is a megfelelő energiabevitel, amit a testtömeg és magasság alapján számolnak ki. Az egészséges energiabevitel mellett a dietetikus szerint van lehetőség módosítani a tápanyagarányokat a diétának, illetve a páciens igényeinek megfelelően. Fontos továbbá, hogy a gyermek a fejlődése számára nélkülözhetetlen fehérjemennyiséget is minden nap megkapja, ehhez kell igazítani a magasabb zsír- és alacsonyabb szénhidrátbevitelt.
Vigyázni kell arra is, hogy a megfelelő zsiradékot juttassuk a szervezetbe, az egészségtelen zsírok túlzott bevitele ugyanis károsítja az érrendszert és komoly betegségek kialakulását eredményezheti. Egészséges zsiradékokat tartalmaz többek között az olívaolaj, avokádó, fehér húsok és magas zsírtartalmú sajtok. Hogy elkerüljük az egyoldalú, egészségtelen táplálkozást, Havasi Anikó szerint érdemes minden esetben egy szakemberrel is egyeztetni a diéta kezdete előtt.
"A ketogén diéta a klinikai gyakorlatban egy nagyon szoros kontroll alatt tartott étrend, amelyet csak meghatározott ideig javasolt követni" - hangsúlyozta Szűcs Zsuzsanna. A dietetikus szerint az étrend átlagosan két évig tartható, de egyéni elbírásál alapján, a kezelésben részt vevők állandó vizsgálata mellett tovább is tartható. Fontos emellett, hogy a gyermek fejlődését és a diéta eredményességét is rendszeresen figyelemmel kövessék a szakemberek.