Az élelmiszerpazarlás korunk egyik legjelentősebb fenntarthatósági problémája. A jelenség a teljes élelmiszerláncot érinti, a fejlett országokban azonban a kidobott élelmiszerhulladék mennyiségének több mint feléért a háztartások felelősek - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Évi csaknem 14 kiló készételt dobunk ki
Az ENSZ 2016-ban azt tűzte ki fenntartható fejlődési célként, hogy 2030-ig felére csökken a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék. Magyarországon 2016 és 2019 között 4 százalékkal (68 kilogrammról 65 kilogrammra) csökkent a fejenként kidobott élelmiszer mennyisége, a kitűzött cél elérésétől azonban továbbra is messze vagyunk, tehát komoly erőfeszítéseket kell tennünk. Ráadásul az elpazarolt élelmiszerek felének kidobása elkerülhető lenne.
Egy átlagos, 4 fős magyar háztartás 128 ezer forintnyi élelmiszert pazarol el évente. Ennek legnagyobb részét a készételek adják - ezekből évente fejenként 13,7 kilogramm kerül a szemetesbe. Ezt követik a zöldségek és gyümölcsök (5,9 kg), majd a pékáruk (5,3 kg).
A szemléletformálás lenne a kulcs
A Nébih szerint az élelmiszerpazarlás csökkentésének egyik fő eszköze a szemléletformálás, amelyet már fiatalkorban el kellene kezdeni. Erre az elmúlt 5 évben kiemelt hangsúlyt fektetettek: a Nébih szakemberei több mint 10 ezer gyerek számára tartottak szemléletformáló foglalkozást személyesen a Maradék nélkül program keretében.
A másik fontos célcsoport a felnőtt lakosság, akik kiemelt szerepet játszanak a jövő generáció szokásainak kialakításában is. Őket célozza meg a Nébih Nem leszek szemét! kihívása, amely idén szeptember 29-étől október 16-áig tart. Ennek keretében a Maradék nélkül program munkatársai arra buzdítanak mindenkit, hogy a játék bő két hete alatt osszák meg ismerőseikkel, barátaikkal, hogy ők mit tesznek az élelmiszerpazarlás ellen, cserébe pedig értékes nyereményeket kaphatnak - olvasható a közleményben. A kihívás és a nyereményjáték részletei itt érhetőek el.