Amikor vérszegénységről, avagy anémiáról beszélünk, valójában a vérünkben lévő egészséges vörösvértestek alacsony számáról van szó. Ezek legfőbb funkciója, hogy oxigént szállítsanak a véráram útján a szervezet minden pontjára. Nyilvánvaló tehát, hogy sejtjeink vérszegénység esetén nem jutnak elegendő oxigénhez, ami számos testi folyamatban komoly fennakadásokat okozhat. A probléma kialakulása hátterében többféle kiváltó ok meghúzódhat. Leggyakrabban vashiányból ered, mivel ez a nyomelem kulcsfontosságú részét képezi a vörösvértestek oxigénszállítását lehetővé tevő festékanyagnak, a hemoglobinnak. Vas nélkül az új vörösvértestek képződése éppúgy nem mehet végbe zavartalanul, mintha ahogy csavarok nélkül sem lehet autókat összeszerelni egy gyárban.
A gyár jelen esetben a csontvelő, és ha a vas a csavar a vörösvérsejtben mint autóban, akkor a B12-vitamin és a folsav (B9-vitamin) a csavarhúzó. Persze ez egy nagyon leegyszerűsített hasonlat a vörösvértest-képződés valójában igen komplex folyamatához képest. A lényeg azonban az, hogy az említett két B-vitamin hiányában szintén vérszegénység, úgynevezett megaloblasztos anémia alakulhat ki. A kifejezés arra utal, hogy a képződő vörösvértestek mérete, alakja jellemzően eltér az egészséges állapottól, illetve hamar elpusztulnak, számuk pedig lecsökken. A végeredmény ebben az esetben is a szervezet sejtjeinek akadozó oxigénellátása, amely olyan tünetekhez vezet, mint a folytonos fáradtság, izomgyengeség, végtagi bizsergés, étvágytalanság és émelygés, fogyás, ingerlékenység, szapora pulzus.
Mi okozza a B12-vitamin-hiányt?
A B12-vitamin vízben oldódó vitamin, ennek ellenére szervezetünk képes néhány milligramm mennyiségben raktározni, ezért a vitaminhiány tünetei is jellemzően csak lassan alakulnak ki. A hiányállapot általában vagy elégtelen étrendi bevitel, vagy felszívódási zavar következménye. Előbbi a húsmentes táplálkozást követők, így a vegánok és vegetariánusok körében gyakoribb, mivel a B12-vitamin – leszámítva a mesterségesen dúsított élelmiszereket – kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg.
A B12-vitamin felszívódási zavara pedig leggyakrabban egy, a gyomornyálkahártya sejtjei által termelt fehérje, az intrinzik faktor hiányából ered, amely nélkülözhetetlen a táplálékkal bevitt vitamin hasznosulásához. Az intrinzik faktor termelődését legtöbbször autoimmun megbetegedés gátolja, de részleges vagy teljes gyomoreltávolító műtét is állhat mögötte. Az így kialakuló vérszegénységet perniciózus anémiának nevezzük. Ezenkívül felszívódási zavart idézhetnek elő egyes emésztőrendszeri betegségek is, köztük például a cöliákia és a Crohn-betegség, továbbá a vékonybél kései szakaszát érintő sebészeti beavatkozások. Végezetül tartósan szedett gyógyszerek is akadályozhatják a B12-vitamin felszívódását mellékhatásként, például egyes reflux elleni és cukorbetegség kezelésére szolgáló készítmények.
A B12-vitamin-hiány megelőzése
Amennyiben gyakran érezzük magunkat fáradtnak, kimerültnek, érdemes orvoshoz fordulni, mivel a panasz hátterében számtalan egészségügyi probléma és életmódbeli tényező meghúzódhat. A vérszegénység is egy lehetséges kiváltó ok, különösen idősebb életkorban. Az anémia egyszerű vérvizsgálattal kimutatható, ha pedig beigazolódik, hogy B12-vitamin-hiány következménye, úgy célzott vitaminpótlással rendezhető az állapot. Felszívódási zavaroknál ez élethosszig tartó gyógyszerszedést is jelenthet, szükség esetén akár injekciós formában.
Emellett – megelőzési céllal is – fontos törekedni a B12-vitaminban gazdag étkezésre. A vitamin legjobb forrásai közé tartoznak az állati belsőségek, főként a máj, a húsok (baromfi- és tőkehúsok egyaránt), a halak és tenger gyümölcsei, a tojás, valamint a tej- és tejtermékek. Ezenkívül a B12-vitamin táplálékkiegészítők formájában is elérhető, beleértve olyan termékeket, amelyek nem tartalmaznak állati eredetű összetevőt, ezáltal vegán életmódot folytatók is nyugodtan szedhetik.
