Hazánkban a táplálkozási felmérések adatai szerint a felnőtt lakosság átlagos hozzáadott cukorfogyasztása az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, a legutolsó publikált adatok szerint a napi energiabevitel 7,8 százalékára tehető, míg a gyermekek napi energiafelvételüknek 12-13 százalékát fedezik az ételekhez, italokhoz hozzáadott cukorból. Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ös ajánlása alapján a hozzáadott cukorbevitel nem haladhatja meg a napi energiafelvétel 10 százalékát, ám az ennél alacsonyabb fogyasztástól további előnyök várhatók elsősorban a testtömeg karbantartás, valamint a fogak egészségének megőrzése szempontjából.
Az édesítőszereknek több csoportját különböztetjük meg: az intenzív vagy energiamentes édesítőszereket és a cukorpótlókat. Ezek mindegyike különböző formátumban és kiszerelésben kapható, pl. tabletta, por, folyadék formájában ami nagyon megkönnyíti felhasználásukat.
Energiamentes édesítőszerek | Cukorpótlók< | ||
---|---|---|---|
Aceszulfám K (E950) | Maltit (E965) | ||
Aszpartám (E961) | Mannit (E421) | ||
Ciklamát (E962) | Xilit (E967) | ||
Szacharin (E954) | Eritrit (E968) | ||
Szukralóz (E955) | Szorbit (E420) | ||
Neoheszperidin (E959) | Izomalt (E953) | ||
Taumatin (E957) | Laktit (E966) | ||
Neotám (E961) | Fruktóz | ||
Aszpartám-aceszulfám só (E962) | |||
Sztívia (E960) | |||
Advantám (E969) |
1. Energiamentes vagy intenzív édesítőszerek:
Lényegesen, esetenként több százszor édesebbek, mint a kristálycukor. Az aszpartám kivételével teljesen energiamentesek, nem emelik a vércukorszintet sem, így cukorbetegek és fogyókúrázók is fogyaszthatják. Általában egymással kombinálják őket és így találkozhatunk velük az asztali édesítőszerekben is, ugyanis fokozzák egymás édesítő erejét. A többi édesítőszerhez képest viszonylag olcsók, ráadásul fogbarátok. Toxikológiai szempontból számos kutatás látott már napvilágot ellentmondásos eredményekkel, de a meghatározó hatóságok biztonságosnak találták őket a megengedhető napi beviteli értékeken belül, vagyis fogyasztásukkor semmilyen egészségre káros hatással nem kell számolni.
Mikor válasszuk őket?
Mivel energia- és szénhidrátmentes szerekről van szó, bátran használhatjuk általános, hétköznapi édesítésre, akár a sütés-főzés során, fogyasztásukat nem kell beszámolni a napi kalóriabevitelbe és a cukorbetegek étrendjébe sem.
Mire figyeljünk?
Az aszpartám , illetve a szacharin csak mérsékelten hőálló, ezért ezeket inkább az ételek, desszertek, italok utóízesítésére ajánljuk. A tabletták általában kicsit nehezebben oldódnak, mint a folyadékok, ezért ezeket inkább csak utólag, kávéhoz, teához használjuk. Mindegyik intenzív édesítőre érvényes, hogy figyelni érdemes az óvatos, fokozatos adagolásra, vagyis egyszerre csak kis mennyiséget tegyünk az ételekbe.
2. Cukoralkoholok vagy cukorpótlók:
A cukrok redukálásával állítják elő, de a természetben is megtalálhatóak. A szorbit és fruktóz kivételével drágák. Nem édesebbek jelentős mértékben, mint a cukor. A cukorbetegek diétájába arányosan elosztva beilleszthetőek, ugyanis csak kis mértékben emelik a vércukorszintet, de energiatartalmuk az esetek többségében a cukoréval azonos. Ez alól kivétel a xilit vagy nyírfacukor , amely 40 százalékkal alacsonyabb kalóriatartalmú és az eritit amely energiamentes.
Mikor válasszuk?
Kalóriatartalmuk miatt elsősorban olyan esetekben ajánljuk, ahol a cukor tömegére a sütésnél-főzésnél feltétlenül szükség van, pl. ha piskótát vagy egyéb süteményt készítünk. Általános édesítésre inkább a kalóriamentes megoldásokat válasszuk.
Mire figyeljünk?
Kalóriatartalmuk sok esetben a cukoréval azonos, ezért a fogyókúra idején kevésbé ajánlottak. Hátrányuk, hogy nagyobb mennyiségben, de az egyéni érzékenység függvényében már akár 10 gramm elfogyasztása esetén is, kellemetlen hasi panaszokat, puffadást, hasmenést okozhatnak. A cukorbetegek legfeljebb napi 30-40 grammot fogyaszthatnak belőlük, szénhidráttartalmuk beszámítása mellett. Befőzésnél, lekvár készítésénél külön figyeljünk a befőttek hőkezelésére vagy tartósítószer használatára, mert az édesítőszereknek, szemben a cukorral nincs tartósító hatása.