Milyen a jó reggeli?

Mikor van a reggeli ideális időpontja? Miből mennyit együnk és igyunk? Minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk az ideális reggeliről.

A reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is. Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van.

Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, éppúgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

Fehér kenyér, felvágott: a legrosszabb reggeli Mindannyian tudjuk, milyen fontos a reggeli az egészségünkhöz: számtalan kutatás bizonyította már a pozitív hatásait. Nem mindegy azonban, hogy mit eszünk. Néhány étel ugyanis többet árthat, mint amennyit használ - lássuk, melyek ezek. A reggeli ideális időpontja 7-8 óra között van. Fontos alapszabály még, hogy próbáljunk meg mindennap közel azonos időpontban étkezni. Ez minden étkezésünkre vonatkozik.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Miért kell reggelizni?

A reggeli célja azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist, hogy energiával lássa el szervezetünket. "Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban. Egy általános iskolás gyermekek részvételével végzett kísérlet alapján a nem reggelizők kognitív tevékenysége jóval rosszabbnak bizonyult reggeliző társaikénál. Az is biztos, hogy délelőtt a munkahelyünkön - legyen szó akár fizikai vagy szellemi munkáról - sokkal jobban tudunk teljesíteni úgy, ha reggelizünk" - mondja Györki Niké, dietetikus.

A megfelelő reggeli elfogyasztásával egész nap sokkal jobban tudjuk kontrollálni az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott étel mennyiségét, ezáltal a testsúlyunkat is. De egyáltalán nem mindegy, hogy mit reggelizünk.

A jó reggeli tartalmaz gabonafélét, fehérjét és gyümölcsöt vagy zöldséget

A jó reggeli tartalmaz gabonafélét, fehérjét és gyümölcsöt vagy zöldséget

Milyen is az ideális reggeli?

Az ideális reggeli tartalmazza a szervezetünk számára szükséges összes tápanyagot, azaz a megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt és szénhidrátot is. Ezenkívül vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban is gazdag. Reggelinknek tartalmaznia kell gabonafélét , jó esetben gabonapelyhet vagy -csírát, teljes kiőrlésű vagy rozskenyeret, pékárut. Állati eredetű fehérjét, ami származhat tejből, tejtermékből, tojásból, húsból, halból.

Továbbá friss, lehetőleg idényjellegű, zöldséget, gyümölcsöt és természetesen valamilyen folyadékot. Ez lehet például ásványvíz, víz, frissen facsart gyümölcslé. A magas C-vitamin-tartalmú reggeli juice-ok, turmixok, smoothie-k fogyasztása például reggelink mellé kifejezetten előnyös téli, tavaszi időszakban, a meghűléses betegségek elkerülése és az elegendő rostbevitel érdekében.

Kerüljük a túl zsíros, feldolgozott hústermékeket, mint például a felvágott, szafaládé vagy a szalonna és a magas cukortartalmú ételeket. Ezek gyakori fogyasztása magas energia- és zsírbevitelt eredményezhet, megterhelik a gyomrunkat, és ahelyett, hogy energikusnak éreznénk magunkat, lomhává tesznek minket.

Figyeljünk oda a sófogyasztásra is, ne sózzuk meg a zöldségeket, élvezzük az ételek természetes ízét. A teljes kiőrlésű gabonafélék, a friss zöldségek rosttartalmuknál fogva elhúzódóbbá teszik a tápanyagok felszívódását, ezáltal hosszabb távon szolgáltatnak energiát a szervezetünk számára, megakadályozva azt, hogy a délelőtti órákban leessen a vércukorszintünk. Jó, ha tudjuk, hogy a rostok csak folyadék jelenlétében képesek kifejteni ezeket a jótékony tulajdonságaikat - ezért is fontos, hogy már reggel eleget igyunk.

A férfiak energiaszükséglete magasabb mint a nőké, ezért reggelijük mennyiségben eltér egymástól, ám összetételét tekintve azonos. Különbség van még a fizikai- és ülőmunkát végzők reggelije között is.

Mennyit együnk reggelire?

A reggelinek napi energia- és tápanyagbevitelünk 20-25 százalékát kell fedeznie. Egy átlagos, ülőmunkát végző nő energiaigényét (1800 kcal) figyelembe véve a nők reggelijének 360-450 kcal energiát, 10-13 gramm fehérjét, ugyanennyi zsírt és 54-67 gramm szénhidrátot kellene tartalmaznia. Férfiak esetében, napi 2000 kcal energiabevitelt alapul véve, a reggeli energiatartalma 440-550 kcal, fehérjetartalma 13-16 gramm, zsírtartalma szintén 13-16 gramm, szénhidráttartalma pedig 66-82 gramm között kell, hogy legyen.

Milyen ételeket és italokat válasszunk reggelire?

Ideális reggeli lehet egy pohár natúr joghurt zabpehellyel, friss zöldséggel vagy gyümölccsel, de választhatunk egy adag zsírszegény túróból, sovány joghurtból készült zöldfűszeres túrókrémet, magvas kenyérrel, friss zöldségekkel és egy pohár reggeli juice-zal vagy vízzel. Készíthetünk magunknak különböző zöldségkrémeket, mint például a padlizsánkrém vagy a humusz . Előnyük, hogy előző nap is elkészíthetjük, így reggel gyorsan összedobhatunk egy könnyű reggelit magunknak. A juice-ok, gyümölcsitalok kiválasztásánál a magas gyümölcs-, és alacsony cukortartalom legyen a legfőbb szempont. Ha biztosra akarunk menni, facsarjuk ki vagy turmixoljuk le otthon magunk a kedvenc zöldséget, gyümölcsöt.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.