Az étkezési zavaroknak három fő típusát különböztethetjük meg: az anorexia nervosában szenvedők mindent megtesznek azért, hogy lefogyjanak, és még extrém súlyvesztés után is kövérnek látják magukat; a bulimia nervosa jellemzője, hogy falási rohamok és az ezeket kompenzáló koplalási időszakok követik egymást; a evési rohamok pedig olyanokra jellemzőek, akiknél az extrém falási rohamok a kontroll teljes elveszítésével járnak együtt.
Az étkezési zavarokkal küzdő emberek gyakran titkolják az étellel és evéssel kapcsolatos beteges viselkedésüket, ezért ezeket meglehetősen nehéz felismerni, különösen a betegség korai szakaszában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Anorexia nervosa
Az anorexia nervosa tünetei az első időszakban enyhének tűnhetnek, a betegség fokozatosan súlyosbodik. Először csak a fogyókúrákkal kapcsolatos érdeklődés nő meg, majd a testsúllyal és a fogyással való foglalkozás minden mást elnyom az életükben. A jellemző tünetek közé tartozik a jelentős súlyvesztés, bizonyos ételek vagy ételcsoportok visszautasítása, az fogyással, ételekkel, diétákkal kapcsolatos szélsőséges érdeklődés. Az anorexia nervosások nem szívesen esznek mások előtt, szívesen főznek másoknak, de ők maguk nem esznek az elkészített ételekből. Gyakran panaszkodnak gyomorfájásra vagy székrekedésre, illetve a menstruációjuk elmaradására. Saját magukat kövérnek látják, az extrém soványságot nem látják problémának, és sokszor bő, formátlan ruhákat viselnek, hogy a fogyásukat elrejtsék.
Bulimia nervosa
Mivel a bulimiások gyakran nagyon szégyellik a saját viselkedésüket, nagyon hatékonyan képesek elrejteni a beteges viselkedésükre utaló jeleket. A bulimia nervosában szenvedők rövid idő alatt nagy mennyiségű ételt fogyasztanak el, majd a bűntudat miatt ettől minél gyorsabban megpróbálnak megszabadulni, például önmaguk meghánytatásával vagy hashajtók segítségével. Bulimia nervosára utalhat, ha valakinél rövid idő alatt nagy mennyiségű étel fogy el, az ételek csomagolását pedig rejtegetik, vagy igyekszenek úgy megszabadulni tőlük, hogy más ne vegye azt észre. Az étkezéseket gyakran megszakítják, hogy a mosdóban meghánytassák magukat, nagy mennyiségű hashajtót vagy vízhatjtót tartanak maguknál. Állandóan mentolos cukorkát szopogatnak, rágógumiznak vagy rengeteg szájvizet használnak, hogy a jellegzetes hányásszagot elrejtsék. Jellemző rájuk az állandó diétázás, a túlzásba vitt testmozgás és az, hogy nem szívesen esznek mások előtt.
Falási rohamok
A falási rohamok és a bulimia nervosa között a fő különbség, hogy míg az utóbbinál az érintett mindent megtesz azért, hogy az elfogyasztott ételektől minél gyorsabban megszabaduljon, a falási rohamoktól szenvedőknek csak a bűntudat marad. Nagy mennyiségű ételt fogyasztanak el rövid idő alatt, és ezt gyakran bűntudat és szégyenérzet kíséri. Az érintett szinte mindig túlsúlyos, elhízott, és hiába fogyókúrázik, nem sikerül megszabadulnia a feleslegtől. A nagy mennyiségű étel elfogyasztására az üres csomagolópapírok utalhatnak. A falási rohamok kielégítésére rengeteg ételt vásárol – gyakran akár távolabbra is elmegy azért, hogy ne ismerjék meg az üzletben vagy véletlenül se fusson össze ismerőssel -, az ételt pedig furcsa helyekre dugja, rejtegeti mások elől.
