A sonkák között megkülönböztetjük a nyers, a hőkezelt és a formában vagy bélben hőkezelt sonkák alcsoportját. Emellett külön kategóriát képez a parasztsonka. Valamennyi termék minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Húsvéti sonka alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük. Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a jelölést, amely egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a "nyers sonka", a hőkezelt sonkák esetében a "főtt sonka" vagy "sült sonka" alapmegnevezést olvashatjuk.
Szintén érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással vagy gyorspácolással készült-e a termék, és hogy a jelölésen a "füstölt" vagy a "füstölt ízű" kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis - a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett - közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe. A hagyományos pácolt, füstölt sonka ízét keresőknek nem javasolt a "gyorspácolt" és "füstölt ízű" jelzővel ellátott termékek választása.
Vásárlásnál - a lejárati idő mellett - érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék - nyomás nélkül - ne engedjen levet. Kerüljük az alkalmi árusokat, csak megbízható, legális helyről vásároljunk! Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén ezekről az információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.
Folyékony füsttel füstölt sonka
2017 augusztusától kell kötelezően alkalmazni a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását, amely a sonkákra vonatkozóan is tartalmaz változtatásokat, így például baromfi mellből és combból már nem lehet hőkezelt sonkát készíteni. További változás, hogy új csoportok lesznek (parasztlapocka és szárított nyers sonka), valamint hogy több minőségi paramétert is szigorítottak, csökken például a maximális sótartalom. Szintén fontos újítás lesz, hogy a füstaroma légtérbe párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd "füstöltnek" nevezni. Helyette a "folyékony füsttel füstölt" vagy "füstoldattal füstölt" jelzőt kell használni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tojásból csak frisset és szépet
Tojásvásárláskor fontos szempont, hogy csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. A tojás dobozán ellenőrizzük a minőségmegőrzési idő lejáratának dátumát, közeli lejárati idejű termék esetén pedig alaposan gondoljuk át, mikor és mire szeretnénk felhasználni.
A tojásokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0-biotartás, 1-szabad tartás, 2-mélyalmos és 3-ketreces technológiából származik), amelyet a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon, tőlük szóban kérhetünk tájékoztatást.
Üzletekben a tojást tálcáról hagyományos kiszolgálással vagy önkiszolgálással is lehet árusítani. Ilyen árusítási módok esetén feltűnő helyen kihelyezett feliraton tájékoztatni kell a vásárlókat a következő információkról: a tojáscsomagoló központ azonosító száma, a minőségmegőrzési idő lejáratának dátuma, valamint a megfelelő tárolásra vonatkozó ajánlások.
Legjobban: