Évente egy átlagos magyar ember 30-32 kilogramm baromfihúst fogyaszt el a Központi Statisztikai Hivatal ( KSH ) adatai szerint, és a baromfihúsok közül is különösen nagy a kereslet a csirkemellre. Ez az egyik legkedveltebb húsfajta Magyarországon, nem véletlenül: semleges ízének köszönhetően számos módon fűszerezhető vagy pácolható, emelett magas a fehérje- és alacsony a zsírtartalma. Utóbbi tulajdonságának köszönhetően a fogyni vágyók és a testépítők mindennapi érkezésének alapját is képezheti a csirkehús.
Jelentős különbség figyelhető meg ugyanakkor a tanyasi, szabadtartású csirke, illetve a jóval olcsóbb, ipari tartású csirke húsa között - hívták fel a figyelmet a Compassion in World Farming nevű szervezet aktivistái. A csoport tagjai a csirkemellen található, fehér csíkokat izom-rendellenességnek tartják. Erről a deformitásról korábban egy olasz szaklap is írt, a 2013-as tanulmány szerint jelentősen nagyobb zsírtartalomra, és alacsonyabb fehérjetartalomra utalnak a csirkemellen húzódó, párhuzamos csíkok, amelyek a forgalomban lévő csirkehús 96 százalékát érinti.
Az állatvédő szervezet szerint a jelenség a modern, ipari csirketenyésztésnek köszönhető, a villámgyorsan hatalmasra növesztett csirkékből az ipari tenyésztéssel éppen az egészséges összetevőket iktatják ki. Rövid életük nagy részében ezek az állatok ráadásul elviselhetetlen fájdalmat élnek át - állítják az aktivisták.
Miért jobb a tanyasi csirkehús?
"Magyarországon körülbelül 150-170 millió csirkét dolgoznak fel és fogyasztanak el minden évben, ház körül azonban már kevesebb, mint 3 millió csirkét tartanak" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke. A szabadtartású csirke takarmányozása és nevelése szempontjából is eltér a zárt, ipari környezetben nevelkedett fajtától, sem hozamfokozót, sem pedig takarmánykiegészítőt nem kapnak. Ezeknek a húsoknak valóban más a jellegük és az élvezeti értékük, ráadásul 29 százalékkal kevesebb vizet tartalmaznak az ipari csirkék húsánál. Emiatt arányaiban valóban kevesebb vitamin, makro- és mikroelem, kalcium, fehérje van bennük - magyarázta Bárány László.
A prémium minőségnek azonban ára is van. A tanyasi és az ipari tartású csirke közötti különbséget a legtöbb vásárló elsősorban anyagi vonzatában látja. Egy szabadtartású csirke költsége nagyjából háromszorosa az ipari módon nevelt állaténak, nem csoda tehát, hogy a kereslet is jóval kisebb ezekre a prémium termékekre - hangsúlyozta Bárány László. A Broilerszövetség védnöksége alatt néhány nagyáruház polcaira is kikerülnek szabadtartású csirkék, amelyeket valóban hazai, falusi termelők nevelnek a szakember szerint. Ezek azonban alig teszik ki az éves baromfihús-forgalom 2-3 százalékát, elsősorban a fent említett anyagi okok miatt. Bár az egészségtudatosság már az elnök szerint is egyre nagyobb teret hódít Magyarországon, vásárláskor még mindig leginkább az árak alapján válogatunk a termékek között.
Nem csak nálunk, de Európa szinte összes országában alig haladja meg a 2-3 százalékot ezeknek a prémium csirkehúsoknak a fogyasztása. Kivételt képez Franciaország, amely már több mint negyven évvel ezelőtt elkezdte a szabadtartású csirke programját, ennek köszönhetően 30-35 százalékra növelték ezeknek a húsoknak az arányát a piacukon. Bárány László hozzátette: senkinek nem kell tartania a hazai piac 98 százalékát adó ipari csirkehústól sem, amely bevizsgált és egészséges élelmiszer.
