„Akik vegán sajtokat vásárolnak, gyakran arra számítanak, hogy azok éppen olyan táplálóak lesznek, mint a tejből készülő sajtok. Mivel azonban számos gyártó elsősorban csak arra fókuszál, hogy a sajt íze, külleme, illetve ahogyan hő hatására viselkedik, hasonló legyen, mint a hagyományos sajtok esetében, ezért ez ritkán igaz. A vegán sajtok nagy részének legfőbb összetevői a keményítők és növényi olajok, általában kókuszolaj vagy olykor pálmaolaj” – írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében Richard Hoffman táplálkozási szakértő, a Hertfordshire-i Egyetem munkatársa.
Bajt okozhatnak a telített zsírsavak a vegán sajtokban
A vegán sajtok tehát keményítőknek és olajoknak köszönhetik a textúrájukat, amelyek azonban csekély tápértékkel bírnak. A keményítő például a bélrendszerben cukorra bomlik le, és hosszú távon éppúgy olyan betegségek táptalajává válhat, mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy egyes szív-érrendszeri panaszok. A növényi olajok pedig, ha lehet, még rosszabbak. A kókuszolaj például szinte kizárólag telített zsírsavakból áll, amelyek egyes típusai fokozzák a szervezetben a gyakran csak "rossz koleszterinként" emlegetett LDL-koleszterin szintjét, ezzel együtt pedig szívbetegségek kockázatát.
Éppen ez a helyzet a laurinsavval, a kókuszolaj telítettzsírsav-tartalmának fő típusával. „Dacára annak, hogy néhány online fórum a kókusz egészséges mivoltát bizonygatja, a laurinsav valójában szignifikánsan növeli az LDL-koleszterin szintjét. Ezáltal fokozza a koszorúér-betegség kialakulásának veszélyét is” – hangsúlyozza Hoffman. Mivel pedig egyes vegán sajtok magas kókuszolaj-tartalommal bírnak, így még egy kisebb, nagyjából 30 grammos adagjuk is egy felnőtt személy napi telítettzsírsav-bevitele ajánlott felső értékének harmadát teszi ki.
A szakértő szerint a pálmaolaj sem kínál sokkal jobb alternatívát. A pálmaolaj zsírsavtartalmának mintegy felét teszik ki telített zsírsavak, többségében a palmitinsav. Ez a laurinsavhoz hasonlóan fokozza a koszorúér-betegség rizikóját, ráadásul hiába hivatkoznak egyes gyártók környezetvédelmi szempontból fenntartható alternatívaként a pálmaolajra, valójában igen bizonytalan, mennyire fenntartható e termékek előállítása. „Habár a tejből készülő sajtoknak is magas a telítettzsírsav-tartalma, kutatások igazolják, hogy fogyasztásuk nem hozható kapcsolatba a szív-érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával. Nem tisztázott, mi lehet ennek az oka, de feltételezések szerint valószínűsíthető, hogy a hagyományos sajtokban található telített zsírsavak nem szívódnak fel olyan könnyen a szervezetben, mint azok, amelyeket más élelmiszerekkel, például hússal vagy kókuszolajjal viszünk be” – teszi hozzá a brit dietetikus.
Kevesebb fehérje és vitamin
Szintén jelentős különbség a hagyományos és a vegán sajtok között, hogy hiába számítanánk rá, utóbbiak nem tekinthetők jó fehérje forrásnak, sőt, szinte alig van bennük fehérje. Valamelyest vegyesebb a kép a vitaminok és az ásványi anyagok tekintetében, de itt is csupán a gyártókon múlik, mivel dúsítják termékeiket. Végeredményben a legtöbb vegán sajt elenyésző mennyiségben tartalmaz csupán például kalciumot, ahogy szegények egyéb fontos mikrotápanyagokban is, mint a jód, a B12-vitamin vagy a D-vitamin.
„Alkalmanként egy-egy szelet vegán sajt aligha okoz bármi bajt, ha azonban a tejtermékek kiváltására fogyasztjuk a mindennapokban, annak egészségünk láthatja kárát. Egy klinikai tanulmányban azon emberek csontozata, akik 12 hétre vegán alternatívára cserélték az állati eredetű tejtermékeket és a tojást, a kísérlet végére kimutathatóan veszített egészségéből. A háttérben talán az alacsonyabb D-vitamin- és kalciumbevitel húzódik meg. Mindenesetre további kutatásokra van szükség, hogy jobban megértsük a tejtermékek teljes elhagyásának hosszú távú egészségügyi következményeit” – mutat rá Hoffman.
A cikk szerint az összkép azért nem teljesen sötét. Függően az összetételüktől egyes vegán sajtok jobban szolgálják egészségünk megőrzését, mint mások. Jó példát jelenthetnek erre a kesudióból készített termékek. Ezek általában magasabb fehérjetartalommal bírnak, miközben más vegán sajtokhoz képest kevesebb nátriumot és telített zsírsavat vonultatnak fel. Hozzátartozik azonban, hogy rendszerint drágábbak is más típusoknál. „Természetesen számos oka lehet annak, miért szeretne valaki áttérni a vegán étrendre – beleértve környezetvédelmi vagy egészségügyi okokat egyaránt. Amíg azonban számos tanulmány igazolja, hogy a vegán diéta egészséges, addig ez tipikusan csak azok esetében igaz, akik étrendje bővelkedik természetes élelmiszerekben, így gyümölcsökben, zöldségekben, magvakban és hüvelyesekben” – emeli ki a szakember.
Végeredményben tehát vegánok számára is éppúgy fontos, hogy mértékletesek legyenek a többszörösen feldolgozott élelmiszerek fogyasztásával, köztük a vegán sajtokkal is, mivel ezek nagyon hasonló negatív hatással lehetnek az egészségre, mint a nem vegánok által fogyasztott feldolgozott ételek. A vegán sajtok címkéjét, illetve tápanyagtartalmát és összetevőlistáját is érdemes átböngészni vásárlás előtt, hogy elkerülhessük a kevésbé hasznos tápanyagok nagy mennyiségű bevitelét, mint amilyenek például a telített zsírsavak. Emellett vegánként is figyelmet kell fordítanunk az esszenciális mikrotápanyagok kellő bevitelére, szükség esetén étrend-kiegészítők használatára, legyen szó akár B12-vitaminról, kalciumról vagy D-vitaminról.