A stressznek számtalan formája létezik. A környezeti stressz, a szervezetet érő negatív fizikai hatások és a belső folyamatok miatti oxidáció is mind stressznek számít. Egyre több tudományos vizsgálat bizonyítja, hogy amit megeszünk, az befolyásolja a hangulatunkat, a stressz szintünket, az agyfunkcióinkat és az energiaszintünket.
Ugyanakkor a stressz arra sarkall, hogy egészségtelen ételeket nassoljunk, majd ezek rendszeres fogyasztása még több stresszhez vezet, így mindkét oldalról dolgoznunk kell a problémán. Mozgással, relaxációval, önmagunk bátrabb vállalásával mind csökkenthetjük ennek a szintjét életünkben.
Mit együnk?
A stresszes állapotban tipikusan jelentkező szénhidrátéhséget legegészségesebben zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával csillapíthatjuk. Így megfelelő vitamin, enzim, ásványi anyag, rost és víztartalom beviteléről is gondoskodunk, vagyis komplex, teljes értékű táplálékhoz jutunk. A zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak másik stresszcsökkentő aspektusa, hogy élénk színanyagaik, az úgynevezett flavonoidok révén tele vannak antioxidánssal.
A szervezetünket folyamatosan károsító szabadgyökök képződését belső és külső okok (pl. gyógyszerszedés, dohányfüst, kémiai szerek, adalékanyagok, stressz) is kiválthatják. Az egészséges, hatékonyan működő immunrendszer hatástalanítani tudja a szabadgyököket , de a védekezésben nagy segítségünkre lehetnek az antioxidánsok. Ezek szabadgyök-fogó, tehát a szervezetben zajló oxidációs folyamatokat lassító, illetve kivédő hatású vegyületek.
A főleg tengeri halakból származó omega-3 zsírsavak is jelentős stresszcsökkentő hatással bírnak. A gyulladásos folyamatokat enyhítik, az erek tónusát lágyítják, az agyműködést serkentik. Azokon a területeken, ahol nagyon magas a halfogyasztás, sokkal kevésbé elterjedt például a depresszió. Tehát egy szivárványszínű saláta és egy szép szelet lazac a tányéron például kitűnő stresszcsökkentő táplálék.
És mit ne?
A magas cukor- és fehérliszt tartalmú élelmiszereket nagy ívben kerüljük el, ezek csupán üres kalóriák, nagyon kevés valódi tápanyagtartalommal. A szervezetben kifejtett hatásuk csak egyre növekvő éhségérzetet, és hosszútávon anyagcsere problémákat, elhízást okoz.
A koffein olyan stimuláns, amelyre sokan érzékenyek. Az ő számukra nagyon fontos a koffeinbevitelt csökkenteni, majd fokozatosan elhagyni, mert így javul kedélyük és energiaszintjük. A mérsékelt alkoholfogyasztás rövidtávon csökkenti a stresszt, azonban a mennyiségi alkoholivás nagyon ártalmas a szervezet számára: a szervezetben cukorként viselkedik, nagy a rászokás veszélye, idegméreg, a májat nagyon megterheli. Stresszcsökkentésre tehát nem jó módszer, hiszen hosszútávon még több stresszt indukál.
A reggeli fontossága
Nagyon fontos a megfelelően tápláló, egész délelőttre energiát adó reggeli fogyasztása. Akármennyire sietünk, ne hagyjuk ki a reggelizést! A nap folyamán gondoskodjunk olyan rendszeres időközönkénti táplálékról, amely magas fehérje, rost és mikro-tápanyagtartalmánál fogva minőségi „üzemanyagot” biztosít szervezetünk és idegrendszerünk optimális működéséhez. A vércukor és inzulinszint egyenletesen tartása is nagymértékben hozzájárulhat kiegyensúlyozottságunk biztosításához.