Ahogy már korábbi cikkünkben olvashattad, a biszfenolokat az 1960-as évek óta használják, főként polikarbonát, PVC, epoxigyanta és hőpapír gyártásához. Ebbe a népes családba számos vegyipari alapanyag tartozik, de az egyik legelterjedtebb és legismertebb közülük a biszfenol-A, vagyis a BPA, amely megtalálható például a mobiltelefonokban, a blokkokban, egyes műanyagtermékekeben, az alumínium üdítősdobozokban és a konzervdobozokban is.
A csomagolóanyagokból és tárolókból italainkba és ételeinkbe is belekerül az idegen anyag, és a friss kutatási eredmények szerint számos negatív hatást gyakorolhat az egészségre. Hosszabb távon például jelentősen fokozhatja a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, magzati korban pedig károsan hathat az idegrendszeri fejlődésre is.
Jobb lenne kerülni a konzerveket
A szervezetedet érő BPA-terhelést tehát igencsak megéri mérsékelni, és ezt kis odafigyeléssel meg is teheted, például úgy, hogy nem melegítesz ételt és italt műanyag edényben vagy pohárban, illetve minimalizálod a fémdobozos üdítők, energiaitalok fogyasztását. De legalább ennyire fontos lenne az is, hogy a friss, fagyasztott vagy üveges zöldségeket részesítsd előnyben a konzervek helyett. A konzervdobozokból ugyanis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által ártalmatlannak ítélt BPA-mennyiség akár 28-szorosa is kioldódhat az ételekbe – hívta fel a figyelmet közelmúltbeli Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer.
Baj van a konzervbe zárt paradicsomokkal
A német ÖkoTest cikkére hivatkozva azt írták, a 20-féle (2 üveges és 18 konzerves) hámozottparadicsom-termék vizsgálata során az üveges árucikkekben egyáltalán nem volt kimutatható a BPA, ezzel szemben a konzervek mindegyikében magas volt a biszfenol-A-tartalom. A tesztben megállapították továbbá, hogy tulajdonképpen „a BPA jelenti az egyetlen komoly problémát a paradicsomkonzerveknél”, még ha az a törvény alapján megállapított határérték alatt maradt is.