A pizzafogyasztás már-már függőségszerű étkezési szokásokhoz vezethet. Legalábbis ez derült ki abból a 2021-es kutatásból, amely Ashley Gearhardt, a Michigani Egyetem klinikai szakpszichológusa vezetésével 35 ételféleséget hasonlított össze. Mintegy félezer önkéntes bevonásával gyűjtöttek adatokat, és mint azok elemzéséből kiderült, a 35 étel közül a pizza bizonyult a leginkább addiktívnak. Mint azt a PsychologyToday írja, ebben két összetevő játszik nagyon fontos szerepet: a liszt és a sajt.
Így okoz "függőséget" a pizza
Ha valaki a kokacserje levelét kezdi rágcsálni, aligha válik egyhamar drogfüggővé. Egészen más a helyzet a kokainhasználattal, hiszen a szert úgy alakították ki, hogy gyorsan a véráramba jusson a növény leginkább addiktív vegyülete. Ugyanez érvényesül sok kényelmi élelmiszer esetében is, amelyek finomított szénhidráttartalma nagyon hamar bekerül a véráramba szőlőcukor, avagy glükóz formájában. Értelemszerűen az élelmiszeripar célja, hogy minél többet fogyasszanak a vásárlók, és ne elégedjenek meg apró adagokkal. A folyamatot pedig a zsír is segíti: ezért szeretjük nagyon az olyan termékeket, amelyek lisztet és zsírt kombinálnak, mint a kekszeket, tortákat – és a pizzát.
Ami pedig a sajtot illeti, annak emésztése során úgynevezett kazomorfin szabadul fel. Egy fehérjéről van szó, amely képes az agy ópiátreceptoraihoz kötődni, ezáltal éppúgy nyugtató hatással bír, mint a heroin és a morfium. Az amerikai állami egészségügyi szervezet (NIH) tejtermékek fogyasztására vonatkozó irányelvei azt az ajánlást fogalmazzák meg, hogy naponta ne együnk többet 40-45 gramm sajtnál. Ezt igen könnyű átlépni, ha pár szeletnél több pizzát fogyasztunk el este a tévé előtt ülve. Különösen akkor érezhetünk ellenállhatatlan vágyat a kazomorfin nyugtató hatására, ha egyébként is stressz vagy szorongás gyötör valamiért. Az említett felmérésben egyébként önmagában a sajt a tizedik legaddiktívabb élelmiszernek jött ki, hozzátéve, hogy a férfiak gyakran esnek túlzásba vele, mint a nők.
Agyi képalkotó vizsgálatokkal végzett kutatások szerint azok szervezetében, akik gyakran esznek gyorsételeket, előbb-utóbb tolerancia alakul ki azokkal szemben. Magyarán egyre többet és többet kell megenniük ahhoz, hogy sóvárgásukat enyhíteni tudják. Ezzel együtt a kényszeres evés és a drogfogyasztás közötti hasonlóságok leginkább állatkísérletekből tűnnek ki. A patkányok például hajlamosak a túlevésre, ha kekszről és cukormázról van szó, mintha a tipikus táplálékaikról lenne. Ha pedig sajttortával etetik őket, az agyuk hasonló aktivitást mutat, mint a kábítószerfüggővé tett fajtársaiké. Emellett a cukorral etetett rágcsálók hasonlóan reagálnak, ha elveszik tőlük a cukrot, mint az ópiátmegvonással küzdő egyedek: elkezdik csattogtatni a fogaikat, agresszívabbá válnak. Ugyancsak beszédes az a kísérleti megfigyelés, hogy még ha a lábukba vezetett áramütéssel is igyekeztek távol tartani őket, a patkányok akkor is kitartóan törtek előre az erősen feldolgozott élelmiszerekért. Éppen úgy, ahogy egy alkoholbeteg sem tud leállni az ivással még azután sem, hogy elveszítette a munkáját, vagy tönkrement a házassága.
Mit tehetünk a sajt iránti vágy ellen?
Ha úgy döntesz, hogy ideje kicsit visszavenni a sajtfogyasztásodból, úgy lehetőséged nyílik arra, hogy újra felfedezd azon zöldségfélék ízét, amelyeket addig sajt alá rejtettél. Szendvicsekben remek alternatíva lehet helyette az avokádó, salátákban pedig a diófélék és a mogyoróvaj. Ezek mindegyike egészséges zsírsavakat tartalmaz. Ezenkívül érdemes lehet egy próbát tenni a szójából vagy diófélékből készülő vegán sajtokkal is. Gearhardt kutatásaiból arra is fény derült, hogy a feldolgozott élelmiszerek elhagyása embereknél is elvonási tünetek okozhatnak, beleértve például az ingerlékenységet, fáradtságot, lehangoltságot és sóvárgást. Mindazonáltal a sajt nem változtatja meg mentális állapotunkat olyan módon, mint például az alkohol és kokain teszi. Mégis, a túlevés oda vezethet, hogy úgy érezzük, elveszítettük a irányítást.
Ez is érdekelhet
Mit lehet tehát tenni? Nos, fontos, hogy ne becsüljük alá a legkézenfekvőbb módszer: szabaduljunk meg a kísértéstől. Ha a problémát a sajt vagy a pizza okozza, akkor egyszerűen ne tartsunk ezekből semennyit otthon. Munkából hazafelé is keressünk inkább más útvonalat autóval, ha egyébként a kedvenc pizzériánk felé szoktunk vezetni. Szintén hasznos, ha rutinszerű rituálékat alakítunk ki az evés kapcsán, amelyek segítségével lassabban fogunk enni, és könnyebben tudunk önuralmat gyakorolni. Maradva a pizzánál: a szeleteket nem csak kézből fogyaszthatjuk el, hanem késsel-villával is felvághatjuk egy tányérra téve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
