A kenyér és a hús is drágul
Európában és Magyarországon egyaránt kevesebb gabona termett, és a keresleti piac is a drágulást erősíti. A drágulás okai között az egyik legfontosabb az idei gyengébb gabonatermés - írja cikkében a Népszava .
A lap cikkéből kiderül, hogy az egyik legnagyobb európai gabonatermelő és exportőr Oroszországban a kedvezőtlen időjárás miatt a tavaly 85 millió tonna gabona idén 66 millió tonnára becsülik a termést. A szakértők előrejelzése szerint az elmúlt néhány év legalacsonyabb gabona készleteire lehet számítani a világban 2018-ban.
Kevesebb a gabona, így drágábban kell vennünk
Megjelentek Magyarországon a lengyel és a boszniai gabonafelvásárlók, de az olaszok is keresik a magyar búzát. Csakhogy Magyarországon is kevesebb van: a korábbi 1-1,1 millió hektár helyett idén csak 947 ezer hektáron folyt gabonatermelés, így a 2017-es 5,2 millió tonna helyett 4,82 millió tonnát takarítottak be - említette lapunknak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók és Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségnek főtitkára. A hazai étkezési búza szükséglet egyébként 1,2 millió tonna és a takarmánybúza iránti igény is ekkora. Ez rendelkezésre áll, igaz, várhatóan drágábban, mint tavaly .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az étkezési, vagy euró minőségű búza tonnánkénti ára már most is 55 ezer forintnál kezdődik, a legmagasabb minőségű malmi búzát pedig tonnánként 58 ezer forint alatt nem igen kínálják a gabonatőzsdén (a takarmány és az étkezési búza aránya nagyjából 50-50 százalékos). Ezek az árak azonban még feljebb is kúszhatnak, hiszen keresleti piac alakult ki, amely fölsrófolja az árakat. A gabonatermelők az elmúlt héten tartott egyeztetésén közölték, már a takarmánybúzát sem adják a fenti árakon, mert vannak malmok, amelyek most többet adnak érte. A malomiparnak tehát fel kell készülnie arra, hogy 10-15 százalékkal is magasabb áron juthat hozzá az idei búzához. Nem hagyhatják érintetlenül a liszt árakat sem. Ugyancsak számolniuk kell az energiaárak és a munkabérek emelkedésével.
A drágább kenyér a szegényeket érinti érzékenyen
A kötelező béremelések mellett, a sütőipart is sújtó szakemberhiány, és az energiaárak emelkedése is áremelésre kényszeríti az ágazat szereplőit. A lap megkeresésére a sütőipar érdekvédelmi szervezeténél egyelőre mégsem kívántak jóslásokba bocsátkozni a várható kenyérárakról, mert még nincsenek hivatalos végleges adatok a betakarított gabonafélék mennyiségéről és a felvásárlási árak is változhatnak őszig.
A drágább kenyér elsősorban a szegényeket érinti majd érzékenyen, hiszen az ő fogyasztói kosarukban a legnagyobb mértékű az élelmiszerek, s ezen belül a kenyér aránya. Az sem kizárt, hogy az emelkedő árak hatására tovább csökken a kenyér fogyasztás Magyarországon.
A hús miért drágul?
A sertéshús előállítási költségében a takarmány ára eléri a 70 százalékot is - mondta a Népszavának Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A gabonaárak jelentős emelkedését az ágazat szereplői nem tudják "lenyelni", ezért kénytelenek lesznek magasabb átadási árért értékesíteni a jószágokat. Ez pedig végig gördül a termékláncon és a jelenleginél magasabb árakkal találkozhatunk majd az üzletekben is.
A hazai élősertés felvásárlási árát a magyarországi tényezőkön kívül nagy mértékben mozgatják a német árutőzsdei árak is, amelyek most, talán a nyár miatt stagnálnak, de a gyenge európai gabona termés miatt elindulhatnak fölfelé - hegyezte meg a VHT titkára. Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy mennyivel lesz magasabb a tőkehús felvásárlási ára, de ha 10 százalékkal - kilogrammonként 100-180 forinttal- emelkedik, akkor ennek hatására a húskészítmények, főleg a minőségi (prémium) termékek akár több száz forinttal is drágábbak lehetnek.
