Azt, hogy ki mikor étkezik, a legtöbb ember számára olyan faktorok befolyásolják, mint hogy mikor kel és mikor fekszik, milyen az időbeosztása az iskolában vagy a munkahelyén, esetleg az, hogy milyen gyógyszereket szed, vagy a családtagjai és barátai mikor érnek rá vele együtt enni - és persze az is, hogy mikor éhezik meg. A Healthline cikke szerint azonban nem árt egy kis tudatosságot vinni az életünk ezen részébe.
Az étkezések ideje, illetve az emésztés hatással lehet olyan testi folyamatokra, mint a cirkadián ritmus. Kutatások összefüggést találtak a cirkadián ritmus , az étkezések ideje, a testsúly és az inzulinrezinsztencia (IR) között - ez utóbbi előfutára az elhízásnak, illetve a cukorbetegség kialakulásának. Ha az étkezéseink ideje rendszertelen, az megzavarhatja a cirkadián ritmust, ezáltal megnövelheti az anyagcsere-betegségek kialakulásának esélyét. Bár nincs olyan étkezési rend, amely mindenki számára megfelelő, és mindenkinek érdemes a saját maga számára optimálisat kikísérleteznie, néhány ajánlás mégis létezik az időzítéssel kapcsolatban.
A nap első étkezése a legfontosabb is egyben
Arról például egyetértés van a szakértők körében, hogy a reggeli , ami a nap első étkezése, a nap legfontosabb étkezése is egyben. Egyes kutatások eredményei azt mutatják, hogy aki kihagyja a reggelit, az ebédre magasabb kalóriatartalmú ételeket eszik, és általában kevésbé tápláló ételeket fogyaszt a nap folyamán. A kalóriadúsabb reggeli (és a kalóriaszegényebb ebéd és vacsora) viszont segíthet a súlycsökkentésben. Ugyanakkor olyan kutatás is létezik, amely arra az eredményre jutott, hogy ha korlátozzuk azoknak az óráknak a számát, amikor ételt veszünk magunkhoz (12 órányi időtartamra vagy kevesebbre), az segíthet a fogyásban és általánosságban egészségesebb anyagcserét eredményez. Az ilyen jellegű étkezésre alapoz az "intermittent fasting", vagyis az időszakos böjt nevű diéta.
Korai ebéddel a bélflóra egészségéért
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ebéddel kapcsolatban is léteznek olyan tanulmányok, amelyek azt sugallják, hogy a korai ebéd segíthet a súlycsökkentésben, de fontos megjegyezni, hogy ebben genetikai faktorok is szerepet játszanak. Olyan kutatási eredmények is vannak, amelyek szerint a korai ebéd segíthet abban, hogy a bélflóránk egészségesebb legyen. Emellett általánosságban az, ha reggelire és ebédre időzítjük a nagyobb mennyiségű kalóriabevitelt, segíthet a fogyásban , illetve anyacserénk egészségének megőrzésében.
El kellene felejteni a késői vacsorát
Ez is érdekelhet
A nap utolsó étkezését tekintve a korai vacsora, illetve közvetlenül lefekvés előtt a nehéz, kalóriadús ételek fogyasztásának kerülése járulhat hozzá leginkább az egészségünk megőrzéséhez. A rendszeresen későn elfogyasztott vacsora kutatások szerint hozzájárulhat a magasabb vérzsírszinthez, ami megnöveli egyes krónikus betegségek rizikóját. Ezek a kutatások általában arra az eredményre jutottak, hogy ennek a melatonin nevű, az alvás-ébrenlét körforgásának szabályozásában fontos szerepet játszó hormonhoz van köze.
