Világszerte egyre népszerűbbek a növényi italok, különböző okokból sokan keresik ezeket a hagyományos tehéntej helyett. Rizstől a zabig, szójától a manduláig és kesuig, illetve a kókuszig megannyi növényi alapanyagból készítenek mára a tejhez hasonló italokat. Mint arról a Nosalty beszámolt , ehhez a körhöz csatlakozott a tavalyi évben a burgonya is, amikor a svéd Veg of Lund DUG nevű termékcsaládja felkerült az egyesült államokbeli és nyugat-európai boltok polcaira. A termék előnyei között említi a gyártó, hogy vegán, laktóz- és gluténmentes, illetve jól habosítható, a konyhában is jól használható. Hogy azonban pontosan mit remélhetünk a burgonyaital fogyasztásától, arról Duane Mellor, a brit Aston Egyetem táplálkozási szakértője közölt részletes összeállítást a The Conversation oldalán.
A fehérjék nem a burgonya mellett szólnak
"Függetlenül az adott növényi ital típusától, minden esetben igaz, hogy ezek csupán az eredeti alapanyag töredékét tartalmazzák, amelyből készülnek. Egy doboz rizs- vagy zabtej alig 10 százalékát adja például a rizs és a zab. A szójatejek szójababtartalma 5 és 8 százalék körüli, a mandulatej mandulatartalma pedig alig 2 százalék. Mivel a kókusztejek egyébként is a gyümölcs nedvéből készülnek, így ezek tényleges kókusztartalma valamivel magasabb lehet, 5-13 százalék attól függően, hogy mennyire krémes a termék. Ami pedig a jelenleg elérhető burgonyatejeket illeti, literenként nagyjából 60 gramm burgonyatartalommal bírnak - azaz egy dobozban egyetlen kisebb szem burgonya rejlik" - mutat rá a dietetikus.
Mint írja, ezzel az a probléma, hogy ezek a növényi italok lényegesen kevesebb vitamint és egyéb tápanyagot tartalmaznak, mint az eredeti nyers összetevő. Ha például a fehérjét vesszük alapul, akkor a mandula kifejezetten tápanyagdús választást jelent, hiszen 100 grammjában 20 gramm fehérje található. A feldolgozott mandulatej 100 milliliterjéből viszont alig 1 gramm fehérjéhez jut a szervezetünk, ami hozzávetőleg megegyezik a zabtej fehérjetartalmával, noha a zab eredendően kevésbé fehérjedús, mint a mandula. A szójatej valamivel jobban teljesít, deciliterenkénti 3-3,5 gramm fehérjéje egy lapon említhető a tehéntej fehérjetartalmával. A burgonyatej ugyanakkor elmarad a fentiektől, és a kókusz- és rizstejhez hasonlóan alig 0,5 gramm fehérjét vonultat fel 100 milliliterjében. Magyarán ebben az összehasonlításban a szója- és a mandulatej mindenképpen jobb választást jelent.
Cukrok és zsírok a burgonyaitalban
Akárcsak a tehéntej, a növényi italok is tartalmazhatnak hozzáadott cukrot. Ez fontos szempont, az ajánlások szerint ugyanis napi öt-hat teáskanál hozzáadott cukornál nem érdemes többet fogyasztanunk, máskülönben hosszú távon meglehetősen negatív kihatásai lehetnek egészségünkre. Vásárlás előtt éppen ezért célszerű tehát tájékozódni arról, hogy az adott termékben van-e hozzáadott cukor. A DUG termékcsalád édesített burgonyateje 100 milliliterenként 1,8 gramm cukrot tartalmaz, míg az egyéb növényi tejek cukrozott fajtái általában 2 és 3,5 gramm közötti mennyiséget. Ebben a tekintetben tehát a burgonyaital egyáltalán nem teljesít rosszul.
Egy másik fontos szempont a zsírtartalom. Mivel a burgonya természetszerűleg zsírszegény, így a burgonyatej állaga is vízszerűbb lenne, ha nem adnának hozzá extra zsírt repceolaj formájában. Ugyanez igaz a rizs- és a zabtej esetében, amelyeket szintén növényi olajokkal (például napraforgóolajjal) sűrítenek. Mindezek nyomán a növényi italok zsírtartalma megközelíti a zsírszegény (1,5 százalékos) tehéntejét. A mandula és a szója önmagában is elegendő zsírt tartalmaz, így ezeket nem szükséges dúsítani a feldolgozás során. Ami a burgonyatej mellett szól a tehéntejjel szemben, hogy zsírtartalma nagyobb részben foglal magában egyszeresen telítetlen zsírsavakat, amelyek előnyösebbek a szív- és érrendszer számára. Emellett kevesebb benne a telített zsírsavak mennyisége, amelyek már kevésbé egészségesek.
Mi a helyzet a vitaminokkal?
A növényi italok alapvetően nem tartalmaznak annyi vitamint és ásványi anyagot, mint a tehéntej. Éppen ezért mikrotápanyagokkal is dúsítani szokták ezeket a termékeket. A burgonyaitalhoz például B2-, B12- és D-vitamint, valamint kalciumot is adnak, ami több szempontból is előnyös. A Egyenlítőtől távolabb eső területeken például igen gyakori a D-vitamin-hiány a téli időszakban, márpedig erre a vitaminra számos folyamathoz nagy szüksége van szervezetünknek, beleértve például az immunrendszer harmonikus működését is. A többi között a vérsejtek képzésében is szerepet játszó B12-vitamin pedig elsősorban állati eredetű élelmiszerekben van jelen, így vegetáriánus vagy vegán étrend mellett könnyebben hiány alakulhat ki belőle. Ezt részben ellensúlyozhatja, ha egy növényi alapú tejalternatíva is tartalmaz B12-vitamint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"A burgonyatej egy újabb választási lehetőséget kínál azok számára, akik alternatívát keresnek a tehéntejre vagy egyéb növényi italokra, illetve azoknak, akik környezetbarátabb terméket szeretnének vásárolni. A tápanyagok szempontjából elmondható, hogy nem tartalmaz annyi fehérjét, mint a szójatej, de a dúsításnak köszönhetően fontos vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz juthatunk belőle. Mivel azonban finomított összetevőket is tartalmaz, például olajokat és fehérjeizolátumokat, lényegében erősen feldolgozott élelmiszernek minősül. Márpedig a feldolgozott élelmiszerek kapcsán akadnak félelmek, melyek szerint krónikus megbetegedésekkel hozhatók kapcsolatba. Meg kell még tehát vizsgálni, hogy vajon a burgonyaital kapcsán is fennállnak-e hasonló kockázatok" - összegez Mellor.
