A finom ízekről nehéz lemondani. Az élelmiszeripar ezt a piaci rést hamar megtalálta, és belekezdett a "light" és "diet" termékek gyártásába. Lehet, hogy ezek fogyasztásával megfelelünk a súlyunkat illető társadalmi elvárásoknak, de az egészségünk nem fogja megköszönni nekünk, amit vele művelünk.
Anorexia , bulémia, jojó effektus – ezeket a kifejezéseket a mai világ tette sokat használttá. Nem csoda, hiszen a divatlapokból csont és bőr modellek néznek vissza ránk, a filmekben 18-as alatti testtömeg-indexű színésznők és 0 zsírszázalékú partnereik mentik meg a világot. Az igaz, hogy az elhízás komoly veszélyeket rejt, de a normális súlyunk elnyeréséért nem mindegy, milyen utat választunk.
A fogyókúrázó két nagy ellensége: cukor és zsír
Az elhízás és a cukor, illetve a zsír összetartozó szavak. Ha ezeket kiiktatjuk az életünkből, nagy valószínűséggel sikerül súlyunkból veszíteni. Hogyan lehet két, az étkezésünkben ilyen nagy szerepet játszó alapanyagot egyik napról a másikra lecserélni? A legkönnyebb megoldás az, hogy a boltban olyan termékeket választunk, melyek nem cukorral, hanem édesítőszerrel készültek, másrészt a csökkentett zsírtartalmú ételek is alternatívát nyújtanak. Azt gondolhatjuk, hogy megoldottuk problémánkat, sőt, az eredmények is visszaigazolhatják ezt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A "light" termékek csapdája
Nem árt azonban belegondolni, hogy mivel váltjuk ki a hizlaló hozzávalókat! A cukrot leggyakrabban mesterséges édesítőszerrel helyettesítik. Ezek olyan vegyületek, melyeket szintetikus módon állítanak elő, a természetben nem fordulnak elő.
Aszpartám (E 951): két aminosav elegye alkotja, nincs mellékíze és 200-szor édesebb a cukornál. Amerikában az 1973-as engedélyeztetéskor felmerült a gyanú, hogy a gyártó cég hamis vizsgálati adatokkal akarja bizonyítani, hogy a szer egészségre ártalmatlan. Nyomozás is indult ellenük, majd a botrány hirtelen elült, amikor a nyomozást vezető ügyész egy vezetői állást kapott az aszpartámot engedélyeztetni kívánó cégnél. A történet miatt ennek az édesítőnek az egészségre gyakorolt hatásával szemben a legnagyobbak a kétségek. A kalóriamentes szénsavas üdítők nagy része ezzel az édesítővel készül. Ezen kívül az élelmiszeripar szereti használni, mert olcsó és íz szempontjából hatásos. Azt is érdemes tudni, hogy az aszpartámnak étvágynövelő hatása van, ezt a tulajdonságát használják ki például a sertéstenyésztők: az állatok tápjához keverik, hogy minél hamarabb meghízzanak.
Ezen kívül a még ismert mesterséges édesítőszerek:
- ciklamát (E 952): Amerikában 1969-ben betiltották, az Európai Unióban azonban a mai napig engedélyezett
- aceszulfám-K (E 950): 1967-ben véletlenül fedezték fel, azóta semmilyen egészség károsító hatást nem mutattak ki vele kapcsolatban. A szervezetből változatlan formában ürül ki, nem bomlik le
- szukralóz (E955): közönséges répacukorhoz klorid iont csatlakoztatnak, így nem bomlik le a szervezetben. Felhasználási köre a legszélesebb körű, mert nagyon jól ellenáll a hőkezelésnek, illetve a savas, vagy a lúgos közegnek
- aszpartám-aceszulfám só (E 962): a két vegyület 2/3 – 1/3 arányú keveréke. A szervezetben csak az aszpartám hasznosul, melynek egészségre gyakorolt hatásáról, illetve az azzal kapcsolatos kételyekről fentebb említést tettünk
- szacharin (E 954): talán a legbiztonságosabb mesterséges édesítőszer
Használjunk inkább természetes édesítőszereket (pl. méz, stevia, xylitol, mannit, maltit, tagatóz stb.), illetve szoktassuk le ízlelőbimbóinkat a túlzott cukorízről.
A másik nagy probléma a zsiradék kiváltása. A főzés során más technológiával csökkenthetjük az ételek zsírtartalmát (pl. bő zsírban való sütés helyett sütőben való hőkezelés, vagy párolás). De mi a helyzet a sajtokkal, felvágottakkal? Erre is kínál megoldást az élelmiszeripar: vásároljunk csökkentett zsírtartalmú ételeket. Ezekkel azonban ugyancsak vigyázni kell, hiszen ha a zsírt csökkentik, akkor – egyszerű logika szerint – valamivel pótolni kell a hiányzó összetevőt, hogy az állaga, az íze az eredetire emlékeztessen.
Ezekhez a termékekhez több adalékanyagot adnak, egyrészt ízfokozót, másrészt emulgeálószert és sűrítőanyagot. Ezek azonban jobban megkötik a vizet, így a termékek romlandóbbá válnak. Tehát raknak még a boszorkány üstbe további E betűket, melyek a tartósításért felelnek. Összességében egy csökkentett zsírtartalmú termék elfogyasztásakor egy jó adag adalékanyagot juttatunk a szervezetünkbe, mely, bár nem hizlal, de hosszabb távon nem jár jól az egészségünk.
A megoldás
Hagyjuk inkább a mű ételeket és italokat. Ha szeretnénk a súlyunkból veszíteni, akkor együnk napi 5-ször kis adagokat, melyek tartalmazzanak teljes kiőrlésű gabonát, halat, gyümölcsöt és sok-sok zöldséget, italként pedig frissen facsart zöldség-és gyümölcslevekkel, vagy tiszta vízzel kényeztessük magunkat. Felgyorsíthatja még az eredményt, ha különféle, ilyen célokra alkalmazott gyógyteákat is fogyasztunk. Ne feledjük továbbá, hogy a testmozgás elengedhetetlen a tartós eredményhez.
Legjobban: