Az élet vize
Az emberi szervezet egyik legfontosabb alkotóeleme a víz, megfelelő működésének, fejlődésének, egészség-megőrzésének alapvető feltétele a folyadékháztartás egyensúlya. A víz élettani szerepe széleskörű az emberi szervezetben: biztosítja a vérkeringést, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását, szabályozza a szervezet belső hőmérsékletét. A napi vízleadás és vízfelvétel átlagosan 2,4 liter: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés és a kiválasztás során, amit pótolnunk kell. A szomjúságérzet jelzi, hogy sürgős folyadékpótlásra van szükség. A tartós szomjazás azonban már nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem súlyos következményekkel jár. A szervezet először a 40-45 százalék vizet tartalmazó izmokból vonja el a nélkülözhetetlen mennyiséget, ami miatt fájdalmas izomgörcsök léphetnek fel. Ha a víz- és sóháztartásunk felborul, anyagcserezavarok jelentkeznek.
Sürgősségi szomjoltás
Erős szomjazás esetén - ami már bágyadtsággal és szájszáradtsággal is együtt jár - a veszteséget a tiszta víznél jobban pótolhatja az enyhén sós tea vagy leves, hiszen nemcsak a vizet, hanem a megfelelő mennyiségű sót is biztosítani kell. A folyadékhiányra különösen érzékenyek a gyerekek és az idősek. Hányás, vagy hasmenés után feltétlenül sürgősen pótolni kell a folyadékmennyiséget, nehogy a beteg kiszáradjon. Az idős emberek megfelelő folyadékbevitelére különösen ügyelni kell, mert a szervezetük már nem jelzi olyan sürgető szomjúságérzettel a folyadékhiányt. Ők gyakran a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztanak, ezért a szervezetük kiszáradhat, emésztési zavarok léphetnek fel, és változik a vér viszkozitása, ezzel nő a trombózis veszélye.
A sportolás, a jelentősebb fizikai megterhelés megnöveli a folyadék- és ásványi anyagszükségletet. A verejtékezéssel nátrium,-, kálium-, kalcium- és magnézium távozik, ami bágyadtságot, szédülést, vérnyomáscsökkenést, izomgörcsöt okoz. A nehéz fizikai munkát végzőknek és sportolóknak már az erős szomjúságérzet megjelenése előtt gondoskodniuk kell a folyadékbevitelről, a tevékenység előtt és lehetőség szerint közben is negyedóránként egy-két deci vizet elkortyolgatva. A nyári hőségben az izzadsággal nagy mennyiségű folyadékot, a verejtékben lévő 0,1-0,2 százalékos sótartalom lévén pedig jelentős mennyiségű sót veszít a szervezet.
Mennyit, miből igyunk?
Orvosok, természetgyógyászok egyetértenek abban, hogy egy felnőtt embernek naponta 2-2,5 liter folyadékot kell elfogyasztania, hogy szervezete optimális működését biztosítsa. A nagy nyári melegben ez a mennyiség nem elegendő: ilyenkor a 3-4 liter sem túlzás. A szükséges mennyiséget csak részben tudjuk az ételeinkből biztosítani, ezért a folyadékbevitel mindenképpen pótlásra szorul. Nem mindegy azonban, mit iszunk, hiszen például a kávé, tea koffeinfélékkel, csersavakkal, a szokásos üdítőitalok pedig nehezen leadható felesleges kalóriákkal terhelik meg szervezetünket, a bennük lévő vegyi anyagokról (például foszfor, tartósítószerek, stb.) nem is beszélve. Az alkoholtartalmú italok szintén nem jó, legalábbis nem ártalmatlan szomjoltók. A tiszta eredetű természetes ásványvíz a legalkalmasabb a biológiai vízigény kielégítésére, mivel táplálkozás-biológiailag fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában.
Nem minden tiszta víz ivóvíz
A tiszta, kifogástalan minőségű ivóvíz a WHO ajánlása alapján minél kevesebb vegyi anyagot tartalmazó, a szervezetre káros mikrobáktól mentes vizet jelent. Számos kisebb településen a kútvizek emberi fogyasztásra nem alkalmasak, csecsemők, kisgyermekek számára pedig egyenesen tilos magas nitrát-, arzén- és egyéb káros anyag tartalmuk miatt. Ezeket a településeket palackozott vagy zacskós vízzel látják el. Élelmezéstudományi szakemberek megállapítása szerint Magyarországon a vezetékes vizek 70 százaléka kifogástalan ivóvíz, további 20 százaléka egészségkárosodás nélkül fogyasztható, és csak körülbelül tíz százaléka az, amelynek fogyasztása nem ajánlott. A vezetékes vizek is tartalmaznak fontos ásványi anyagokat, kalciumot, magnéziumot, vasat, amelyek mennyisége természetesen függ a víz származási helyétől.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás-, ásvány- vagy gyógyvíz?
A forrásvíz a földfelszín rétegeiből nyerhető, ásványi anyagtartalma alacsony. Az ásványvíz olyan forrás- vagy kútvíz, amelynek egy literjében egy grammnál több oldott szilárd anyag van. Ásványvíznek nevezik azt a vizet is, amely egy grammnál kevesebb oldott anyagot tartalmaz literenként, de élettani hatást kifejtő, ritka elemekből (jód, kén, arzén, réz, nikkel, mangán, molibdén, kovasavas vegyületek, rádium, stb.) a nemzetközileg előírt mennyiséget tartalmazza. A legtöbb ásványvíz harminc vagy annál is több különféle elemet tartalmaz. Az optimális anyagtartalmú ásványvíz, amely a föld védett rétegeiből nyerhető, korlátlanul fogyasztható. A magas ásványi anyagú ásványvíz - mely szintén a föld mélyebb rétegeiből nyerhető - fogyasztása nem korlátlanul ajánlott, valamely összetevőjének az optimálistól eltérő volta miatt.
Ásványvizek
A legalkalmasabbak a vízigény kielégítésére az ásványvizek. Azokat a tiszta eredetű, természetes, a föld védett rétegeiből származó vizeket nevezzük ásványvizeknek, amelyek gazdagon tartalmaznak táplálkozásfiziológiailag fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket. Ezek kalóriamentesek, tehát nem kell aggódni a feleslegesen magunkhoz vett plusz kalóriák miatt és általuk a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában biztosítható a szükséges kalcium, magnézium, kálium, fluor vagy más ásványi anyag. Az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott az ásványvizet fogyasztók száma. Míg 1960-ban az egy főre jutó ásványvíz-fogyasztás mindössze 2,3 liter volt, negyven évvel később, a harmadik évezredbe lépve már majdnem húszszor annyi, 2001-ben pedig már 50 liter fejenként és évente. Megjelentek a dús, a szénsavval enyhén dúsított és a szénsavmentes változatok. A sokféle márka, a változatos kiszerelés garantálja, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő ásványi anyag tartalmú, legjobb ízű és legpraktikusabb csomagolású terméket, akár otthon, munkahelyen, vendéglátóhelyen, autóban vagy másutt, például éppen kocogás közben akarja fogyasztani.
Az ásványvizek vásárlásakor a címke tájékoztat a folyadék összetételéről - érdemes tanulmányozni, hogy a pénzünkért egyszerű "szódát", vagyis szénsavval dúsított, palackozott ivóvizet, vagy értékes ásványokat is tartalmazó ásványvizet veszünk-e. A kisebb, 500-1000 mg (például az Óbudai Gyémánt) és a közepes, 1000-1500 mg ásványi anyagot tartalmazó vizek (Harkányi, Kerekdombi) a biológiai vízigény kielégítésére korlátlanul felhasználhatóak, míg a jelentős, 1500-3000 mg/l ásványi anyagtartalma miatt a Harmatvíz, a Balfi, az Apenta, a Kékkúti, a Mohai Ágnes, a Bükki és a Borsodi ásványvíz fogyasztása mennyiségi korlátozás alá esik. Az ásványvíz természetes jellegének megőrzéséhez fontos előírás, hogy szigorúan tilos bármilyen vegyi anyagot hozzáadni a szén-dioxidon kívül.
Ez is érdekelhet
Gyógyvizek
Gyógyvíz minősítést azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak. Ezek fogyasztása orvosi javallatra történhet, előírt adagban és módon, hiszen mind a hiányos, mind az egyoldalúan túlzott, vagy általában a nem megfelelő mennyiségű ásványi anyagbevitel a szervezet működésének zavarát okozhatja. Van gyógyvíz, mely csupán valamilyen hiánybetegséget kezel és olyan is, amely a szervezet egyensúlyát helyreállítani képes. Számon tartanak egyszerű szénsavas (savanyú), alkalikus, földes-meszes, kloridos, illetve konyhasós, keserű, vasas, kénes, jódos-brómos és radioaktív vizeket is.
Legjobban: