Jobban teljesítettek bizonyos gondolkodást igénylő feladatokban azok az idősek, akiknek vérében több volt az omega-3 zsírsav; a B-, C-, D- és E-vitamin. Általában nagyobbnak találták az agytérfogatukat is. Akiknek a vérében magas volt a transzzsírok koncentrációja, azok viszont rosszabbul teljesítettek bizonyos teszteken. A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a tápanyagok összedolgoznak egymással az agy egészségének védelmében.
"A B-, C-, D- és E-vitaminok magas szintje esetén úgy tűnik, hogy valamilyen szinten együttműködnek" - mondta el a kutatás vezetője, Gene Bowman, a portlandi Oregon Egészségtudományi Egyetem adjunktusa. - "A megfelelő vitaminszint összefüggésbe hozható a jobb kognitív funkciókkal és a nagyobb agytérfogattal." Az eredményekről a Neurology című folyóirat számolt be.
A kutatás során 104 ember véréből több mint 30-féle tápanyag szintjét mérték fel. A magasan képzett, egészséges, nemdohányzó, relatíve kevés krónikus betegségben szenvedő, memóriazavarokkal nem küzdő résztvevők átlagéletkora 87 év volt. Közülük 42-en MRI-vizsgálaton is átestek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az öregedés során az agy némileg sorvad, összemegy. Ha ez nagyobb mértékben következik be, az összefügghet az elbutulással és az Alzheimer-kórral. A kutatók felfedezték, hogy a különféle tápanyagok a gondolkodás más és más aspektusát érintik, ami arra utalhat, hogy eltérő utakat járnak be az agyban. A fentebb felsorolt vitaminok magasabb szintje esetén jobbnak mutatkoztak a végrehajtó funkciók és a figyelem, valamint a vizuális és globális kognitív funkciók. Az omega-3 zsírsavak kedvezően hatottak a feladat-végrehajtási képességekre, illetve a fehérállomány változásaira, de a mentális képességekkel nem találtak kapcsolatot.
A fehérállomány változásai jelezhetik az agy apró ereinek károsodását. A feladat-végrehajtás képessége magában foglal egy magasabb szintű gondolkodást, mely áll a tervezésből, a figyelemből és a probléma megoldásából. Ebben az esetben az idős embereket arra kérték, hogy az ABC betűit sorrendben társítsák számokkal, ami a gondolkodás rugalmasságát mutatja meg.
Dr. Marc Gordon, a Zucker Hillside Kórház vezető neurológusa érdekesnek nevezte a kutatást. Míg a legtöbb hasonló tudományos munka a résztvevők étrendjét vette alapul, addig ezúttal vérvizsgálat mutatott valódi mennyiségeket. "Két szempontból is sokkal valódibbak ezek az eredmények. Először is, az emberek sokszor nem képesek pontosan felidézni, mit is ettek, ráadásul az étel elfogyasztása nem garantálja a tápanyagok felszívódását."
A vizsgált csoport azonban egyedinek minősült abban a tekintetben, hogy korukhoz képest meglehetősen jó egészségi állapotnak örvendtek. Kevésbé egészséges embereknél lehet, hogy más lett volna a kutatás kimenetele. Egy korábbi kísérlet során például Alzheimer-kóros embereknek adtak omega-3 zsírsavas táplálékkiegészítőket, de az nem segített rajtuk.
Ez is érdekelhet
A kutatók megjegyezték, hogy kutatásuk megfigyelés-jelleggel zajlott, ami azt jelenti, hogy összefüggést találtak bizonyos tápanyagok jelenléte és az agy jellemzői között, inkább, mint hogy ok-okozati viszont mutattak volna ki, így még túl korai lenne bárkit is arra ösztönözni, hogy kezdje magába tömni a vitaminokat. Mindenképp jó ötlet azonban visszaszorítani a transzzsírok használatát, melyek gyakran fordulnak elő a rántott ételekben, fánkokban, süteményekben, pizzatésztában, kekszekben, margarinban. Helyettük egészségesebb a sok gyümölcs, zöldség és hal. "A kérdés az: többet kell enni az egészséges ételekből, vagy inkább kerülni kell az egészségteleneket? Úgy tűnik, a két módszer egyszerre hatásos" - vélekedett Bowman.
Legjobban: