A megnyerő mosoly alapja a rendezett és ápolt fogsor, bizonyos emberek számára azonban ez a legnagyobb odafigyelés mellett sem egyszerű feladat. Fogaink egészségét ugyanis nem csupán az életmódunk befolyásolja, de genetikánk is: egyesek hajlamosabbak a fog és a fogíny különböző betegségeire, míg másoknál kevésbé. Egyes esetekben pedig a fog valamilyen fejlődési rendellenessége okoz problémát, amely már kisgyerekkortól megmutatkozhat.
A tejfogazat fejlődése már az embrionális élet hetedik-nyolcadik hetében megindul, a legtöbb tejfog csírája körülbelül a nyolcadik hónapra kialakul. Ebből alakul majd ki a későbbiekben a fogazat, melynek rendellenességei szinte bármelyik fejlődési szakaszban jelentkezhetnek, és egyaránt érinthetik a tej- és maradó fogakat. A fogazat rendellenességeit négy fő csoportra oszthatjuk fel: számbeli, alaki, méretbeli és szerkezetbeli rendellenességekre.
Számbeli rendellenességek
Nevéből kikövetkeztethetően a hyperodontia a fogak számbeli többletére utal. Leggyakrabban a maradófogaknál, a felső állcsont frontális területén fordul elő, ritkán jelentkezik csak tejfogaknál. Fogtorlódással, illetve a fogak gyökérzetének kilazulásával jár ez a rendellenesség. Ennek ellentéte a hypodontia, amely egy vagy több fog hiányára utal, és legtöbbször fogpótlással kezelik. Legsúlyosabb állapota, az anodontia esetén születéstől kezdve egyetlen fog sem jelenik meg a beteg szájában. Gyakran más rendellenességgel - például Down-szindróma vagy nyúlajak - is társul.
Alaki rendellenességek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a számfeletti csücskök és gyökerek, melyek főként a maradófogakat érintik. A csücskök növelik a fogszuvasodás veszélyét, míg a gyökerek főként a fog kihúzásakor jelentenek gondot, hiszen az jobban ragaszkodik az állkapocshoz. Dilaceráció esetén a fog gyökere jelentősen eltér a koronájától, ez néhány fogászati beavatkozást - elsősorban a gyökérkezelést - rendkívül megnehezíti. Ebbe a kategóriába tartozik még a Turner-fog, amely akkor alakul ki, ha a maradó fog helyén korábban lévő tejfogat valamilyen fertőzés érte. Ez egészségtelen, elszíneződött fogat eredményez, amely a fogszuvasodásra is fokozottan érzékeny.
Méretbeli rendellenességek
Ide elsősorban a macro- és microdontiát sorolhatjuk, előbbi esetén az adott fog jóval nagyobb, utóbbinál pedig kisebb a kelleténél. A macrodontia gyermekkorban fogtorlódást eredményezhet, amit fogszabályzással lehet a későbbiekben orvosolni. Microdontia esetén nem csak kisebbek lesznek a fogak, de a megszokottól eltérő lehet az alakjuk is. A legtöbb esetben ez a teljes fogazatot érinti a szájban, előfordul ugyanakkor az is, hogy csak lokálisan jelentkezik, és néhány fogat érint.
Szerkezetbeli rendellenességek
Ez is érdekelhet
Az egyik leggyakoribb szerkezeti rendellenesség az amelogenesis imperfecta, ami egy genetikai hátterű fogbetegség. Ennek során a fogzománc elszíneződik, majd lehámlik a fogakról, amely így elveszíti minden védettségét a külső ártalmaktól. Hasonló ehhez a dentinogenesis imperfecta, csak itt a rendellenesség a fog zománc alatti rétegét érinti. Tej-, illetve maradó fogakat egyaránt érinti a zománc-hypoplasia: ez a rendellenesség során a fogzománc ásványianyag-tartalma jelentősen kevesebb a megszokottnál. Emiatt a fog rendkívül érzékennyé válik a külső behatásokkal szemben, könnyebben szuvasodik és törik.
