Egy nemrégiben készült felmérés szerint a magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, kétharmada pedig legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot a szakemberhez. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján évente 20 millió fogászati beavatkozás történik az egészségbiztosító által finanszírozott rendelőkben, ami körülbelül 5,1 millió pácienst jelent. Persze ebből még hiányoznak a magánrendelők adatai, melyekről nem érhető el összesítés. Nem nehéz azonban kikövetkeztetni a fenti számokból, hogy a szakemberek által javasolt évi kétszeri rutinellenőrzésre továbbra is nagyon kevesen járnak, pedig azzal megelőzhetőek lennének a komoly fogászati betegségek. Mindezen a helyzeten - és a magyarok fogainak állapotán - csak tovább ront a koronavírus -járvány.
Mik a jelenleg elérhető fogászati kezelések?
Tekintve, hogy Magyarországon ismét a tavaszihoz hasonló vészhelyzetet hirdetett a kormány, így például az iskolai fogászati szűréseket rögtön másnap felfüggesztette Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere. A fogászati kezelések közül pedig jelenleg csak a 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározottakat kötelesek elvégezni a szakemberek. Ez alapján a fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozások azok (magyarázatainkkal kiegészítve), melyeket jelenleg bárki igénybe vehet tb-alapon:
- Fogak friss baleseti sérüléseinek primer ellátása:
- fog visszahelyezése (replantatio),
- sínezés,
- gyógyszeres kötés,
- foghúzás (extractio). - Akut fogeredetű (odontogen) gyulladások ellátása (trepanatio: gyökérkezelés első fázisa, az idegkamra megnyitása, ideg eltávolítása és gyökércsatornák tisztítása, extractio: foghúzás).
- Fogmederi csontgyulladás (ostitis alveolaris), fogínygyulladás (pericoronitis) konzervatív kezelése.
- Szájon belül (intraoralisan) elhelyezkedő fogeredetű (odontogen) tályog megnyitása.
- Nyelést vagy/és légzést akadályozó idegentest eltávolítása.
- A szájnyálkahártya és az ajak akut gyulladásos megbetegedéseinek gyógyszeres ellátása.
- Akut állkapocsficam helyretétele (acut mandibula luxatio repositioja).
- Frissen tört állcsont nyugalomba helyezése.
- Háromosztatú agyideg gyulladása (trigeminus neuralgiás) miatti roham helyi érzéstelenítéssel történő csillapítása.
- Bármilyen eredetű szájüregi vagy szájüreg környéki vérzés csillapítása (tampon, fedőkötés, véralvadást fokozó gyógyszerek helyi alkalmazása, sutura).
Ezen kívül magánfogorvosa válogatja, hogy ki milyen kezelést vállal még el, akár negatív koronavírusteszthez is kötve az.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A helyzet egyébként a magyarhoz hasonlóan alakult szinte minden országban. Angliában például a Brit Fogorvosi Szövetség (British Dental Association, BDA) becslései szerint a márciusi lezárások óta a fogorvosok mintegy 19 millió kezeléssel végeztek kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Mivel a magyarok 67 százaléka bevallottan is az interneten keresgél fogászati kérdésekben, mielőtt szakemberhez fordulna, így jól jöhet a The Guardian alábbi összefoglalója, melyben fogorvosokat és dentálhigiénikusokat kérdeztek, mi a teendő a leggyakoribb problémáknál, hogyan ápoljuk helyesen a fogainkat.
Mennyi az esélye annak, hogy a fogorvosnál kapjuk el a koronavírust?
Bár azt gondolhatjuk, hogy a fogászatokon nagy a koronavírus-fertőzés kockázata, egy közelmúltbeli tanulmány kimutatta, a vizsgált közel 2200 amerikai fogorvos mindössze 1 százaléka bizonyult pozitívnak júniusban. Damien Walmsley, a BDA tudományos tanácsadója azt mondja, ennek oka abban keresendő, hogy a fogorvosok alapból is odafigyelnek a megfertőződés elkerülésére, ami most nagy előny. "Ez számunka már reflex" - mondta.
Hogyan próbálnak alkalmazkodni a jelenlegi helyzethez a fogorvosok?
A szakma képviselői még mindig keresik az új és biztonságos eljárásokat , főképp, ahogy egyre jobban megismerik a vírus terjedését. Néhány fogorvos például átállt kézi eszközökre, melyek ugyan lassabbak, de jóval kevesebb - a vírust potenciálisan tartalmazó - finom vízpermetet hoznak létre. Walmsley szerint némi kompromisszumra szükség van ezen a téren.
Mit tehetünk fogaink egészségéért, amíg nem jutunk el fogorvoshoz?
"A fogászati problémák többsége megelőzhető" - hangsúlyozza Dr. Walmsley. A napi kétszeri, reggel és este végzett, alkalmanként legalább 2 percig tartó fogmosás általában elég ahhoz, hogy megelőzzük a fog- és ínybetegségek kialakulását. A tanulmányok azonban sajnos azt bizonyítják, az emberek ennél jóval kevesebb időt szánnak erre a rutinfeladatra, átlagban 43 másodpercig sikálják csak fogaikat. "Pedig napi négy perc nem olyan nagy kérés" - teszi hozzá Dr. Nigel Carter, az Oral Health Foundation vezetője.
Milyen fogkrémet használjunk?
Alapvetően bármilyen fluoridos fogkrém megteszi. Az ilyen típusú fogpaszták nemcsak abban segítenek, hogy megelőzzük a fogszuvasodást, de lassíthatják a már meglévő szuvasodás további romlásának sebességét. Dr. Carter ezzel kapcsolatban azon aggodalmainak adott hangot, hogy mind népszerűbbé és elérhetőbbé válnak a fluorid nélküli, "természetes" fogkrémek, pedig a fogaknak szüksége lenne a fluorid nyújtotta védelemre.
Váltsunk elektromos fogkefére?
Az, hogy mivel mossuk, nem olyan fontos, mint maga a fogmosás. Dr. Walmsley szerint a hagyományos fogkefék éppen olyan hatékonyak lehetnek, mint az elemes társaik, ha legalább naponta kétszer, alkalmanként két percig mossuk a fogainkat a megfelelő technikával. Ami talán mégis előnyt jelent az elektromos fogkefék javára, hogy a legtöbben van 1,5-2 perces időzítő, így biztosan elég ideig használjuk, ha megvárjuk azok jelzését.
Milyen gyakran kell a fogkefét cserélni?
A fogorvosok háromhavi rendszerességgel ajánlják a fogkefe vagy a fogkefefej cseréjét, ám például a briteknél (és a magyaroknál is) csak kevesen tartják ezt be. "A nemzeti átlag 1,2, 1,3 fogkefe egy évben" - világít rá a szomorú valóságra Dr. Carter.
A fogmosás csökkentheti a koronavírus-fertőzés kockázatát?
Martin Addy, a Bristoli Egyetem fogászati tanszékének professzor emeritusa amellett érvel, hogy a gyakori kézmosáshoz hasonlóan buzdítani kellene az embereket a gyakoribb fogmosásra is, mivel a fogkrémekben és szájvizekben található antimikrobiális szerek csökkentik a szájban lévő kórokozók számát.
Bár ezt a feltételezést a koronavírusra vonatkoztatva még nem sikerült maradéktalanul igazolni, a Cardiffi Egyetem egy friss tanulmánya biztató jeleket mutat; a kutatók ugyanis azt találták, hogy a szájvíz elpusztíthatja a koronavírust. A HáziPatika.com-on pedig alig egy hónapja számoltunk be a Penn Stat Orvostudományi Főiskola kutatási eredményeiről, melyek szerint némelyik szájon át szedhető antiszeptikum és szájvíz képes lehet hatástalanítani az új típusú koronavírust.
Mit tehetünk még a mindennapi fogmosáson túl?
Ha már eddig is fogselymeztünk, akkor azt mindenképp folytassuk. Ha pedig még nem tettük magunkévá ezt a hasznos szokást, akkor ideje belevenni a napi szájápolási rutinba. Használhatunk fogselymet vagy fogközök tisztítására kialakított speciális kis kefét, bár előbbivel könnyebb bánni. A fogközök tisztítása mindenki számára fontos, de főleg azoknak, akiknek korábban már voltak ínyproblémáik. Mindig fogmosás előtt végezzük el ezt a feladatot.
Mire érdemes még figyelni?
"Érdemes tudatában lenni annak, hogy az elfogyasztott ételek is hatással vannak a száj egészségére" - mondja Nyree Whitley, egy fogorvosi ellátást nyújtó klinikai csoport igazgatója, megjegyezve, a járvány során mind többen fogyasztottak cukros ételeket és alkoholos italokat, ezek azonban hosszú távon károsan hatnak a száj és a fogak egészségére. Whitley ezért azt javasolja, fogjuk vissza a nassolást, és lehetőleg csak a főétkezések során fogyasszunk cukros élelmiszereket, utána pedig mossunk fogat.
Vérzik az ínyem fogmosás és fogselymezés után. Aggódnom kellene?
Az embereket gyakran a vérzés riasztja el attól, hogy új száj- és fogápolási rutint sajátítsanak el, pedig Carter doktor szerint érdemes kitartani, a vérzés ugyanis azt is jelezheti, hogy eddig nem mostuk elég alaposan a fogunkat, ínyünket. Ám, ahogy egészségesebbé válik az íny, úgy marad abba a vérzés is - nyugtat a szakember.
Whitley ezzel kapcsolatban megjegyezte, a fogorvosok a betegek ínybetegségének súlyosbodásáról számoltak be, miután ismét kezelésbe vették őket a tavaszi lezárások után. "Ez jó emlékeztető arra, hogy milyen gyorsan súlyosbodhatnak az ínybetegségek" - tette hozzá.
Házi körülmények között meg tudjuk ismételni a profi szájhigiénés tisztítást?
Walmsley professzor óva int attól, hogy házi fogászati "barkácsolással" próbálkozzunk. Azt mondja, még az ő szakértelmével sem próbálkozna saját magát kezelni, mert könnyen bajt okozhat. Ha például fogkövet látunk a fognyakunk körül, semmi esetre se próbálkozzunk eltávolítani házi módszerekkel, inkább hívjuk fel a fogorvosunkat és konzultáljunk arról, mikor lehetséges a leghamarabbi fogkő-eltávolítás elvégzése.
Azt hiszem, csikorgatom a fogamat, mit tehetek?
A pandémia alatt mind elterjedtebbé vált a fogcsikorgatás . Ám, ha valaki tudja magáról, hogy hajlamos erősen összeszorítani a fogsorát, miközben koncentrál vagy stresszel, akkor akár ennek tudatosítása is elég lehet a szokás megtörésére - mondja Dr. Carter. Az alvás közbeni fogcsikorgatás (bruxizmus) azonban már nehezebb eset. Sokszor az érintett nem is tudja, hogy csikorgatja fogait álmában, hacsak erre hálótársa fel nem hívja figyelmét. Feltáratlanul azonban a rossz szokás álmatlanságot, arcfájdalmat, fejfájás okozhat. Érdemes felkeresni a fogorvost minél hamarabb, aki megállapíthatja, hogy okozott-e már bruxizmusa károsodást fogaiban, és megoldásokat is ajánlhat a problémára.
Kiesett egy fogam, mit tegyek?
Ez egyértelműen fogászati vészhelyzet, melyet a fogorvosok kötelesek ellátni. Ráadásul, ha egy felnőtt fog nemcsak letört, hanem teljesen kifordult, egy szakember képes lehet azt újra beültetni, amennyiben időben eljut hozzá a beteg. "Minél tovább van kiesve a fog, annál nagyobb az esély arra, hogy a test 'nem fogadja be' újra, amikor visszahelyezi a fogorvos" - magyarázta Dr. Walmsley.
Ha a fog kifordult, akkor a legjobb, ha megpróbáljuk a koronájánál fogva finoman visszahelyezni az ínybe, és egy tiszta, puha ruhára harapva bent tartani, amíg az orvoshoz nem érünk. Ha ez nem megy, akkor tegyük egy kis, tiszta tégelybe nyálba vagy tejbe (gyerekek esetében), a felnőttek akár a szájukban is tarthatják. "Ha lehet, ne mossuk le, mert minden kis sejtre és szövetre szükség lehet a foggyökér körül" - tanácsolta Dr. Walmsley, hozzátéve: ha a fogat nem találjuk, akkor is forduljunk azonnal szakemberhez.
Mire kell még figyelni?
Dr. Whitley arra figyelmeztet, a szájrák tünetei néha összekeverhetőek más fogászati problémával, sőt, akár látszólag kezelhetőek is, emiatt sokan nem fordulnak orvoshoz időben, mert nem gondolják, hogy komoly gond lehet. Ha azonban több hete nem gyógyuló szájfekéllyel küzdünk, vagy megmagyarázhatatlan, szűnni nem akaró csomók vannak a szánkban, a nyaki nyirokmirigyekben, akkor feltétlen keressük fel háziorvosunkat vagy fogorvosunkat.
Évente kétszer járok fogászati szűrővizsgálatra. Kell-e aggódnom, ha most kimarad?
Dr. Carter szerint azoknak, akik rendszeresen járnak kontrollra, ahol a vizsgálaton, némi fogkő-eltávolításon és polírozáson kívül nem kell mást csinálni, nem kell nagyon aggódniuk. Sőt, érdemes is fogorvosukkal egyeztetni, hogy egyáltalán szükséges-e ilyen rendszerességgel az ellenőrzés, mivel a szakemberek az elmúlt 15 évben az egészséges emberek számára a rutinellenőrzések közti időt igyekeznek elnyújtani, addig, amíg az biztonságos. Ha valakinél jó szájhigiénés gyakorlat alakult ki, és nincs semmilyen fogászati problémája, akkor akár 2-3 évente is elegendő a kontroll - jegyzi meg Carter doktor, hozzátéve, a fogorvos nem "javítóműhely", magunknak is tennünk kell fogaink és a szánk egészségének megőrzéséért.
Ez is érdekelhet
Elképesztően kalandos élete után a koronavírust is túlélte a 100 éves asszony - ha kíváncsi a részletekre, kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
Legjobban: