Hagyma - hagyj ma!
A kellemetlen szájszag viccek visszatérő témája, pedig az érintettek tudják, hogy korántsem vicces: az egyik legkínosabb helyzet az emberek egymás közötti érintkezésében, amikor a beszélgetőtársak egyike idegesen kapkodja a fejét, próbál úgy fordulni, hogy ne kelljen éreznie a másik szájából áradó nehezen elviselhető bűzt. Még aki tapintatosan törekszik arra, hogy a másik ne vegye észre az elhúzódását, az is legalábbis testbeszéddel elárulja, hogy valami taszítja. Akár észreveszi, akár nem, a rossz lehelet mindenképpen hátrányt okozhat az illető kapcsolataiban, sőt akár egzisztenciálisan is. Legalább ilyen fontos, hogy ez a kellemetlenség általában valamit jelez: az egészséges, ép fogazatú embernek rendszerint nincs szájszaga, a rossz szagú lehelet valamilyen külső vagy belső okra vezethető vissza. Külső ok lehet valamilyen erős illatú étel elfogyasztása is, például a viccekben is szereplő hagyma, fokhagyma, kolbász, és ilyen panaszt okozhat a túlzott alkoholfogyasztás is. Ez természetesen kezelhető, átmeneti probléma: alapos fogmosás és szájöblítő használatával a jelenség könnyen megszüntethető.
Rossz szokások, életviteli gondok
Súlyosabb a helyzet akkor, ha a szájszagot valamilyen életviteli probléma váltja ki. Az erős dohányosokkal együtt élők a megmondhatói például, hogy a cigarettázás okozta szájszagon alig-alig segít a fogmosás, szájöblítés, mert a lerakódás ennél mélyebben, a légutakban van, és a szag onnan tör elő. Szájszagot okozhat sok egyéb tényező is, ami szájszárazsággal jár: így a szájon át való lélegzés, a hosszú beszéd, a helytelen étkezési szokások, így például a tartós koplalás. Stressz, szorongás is okozhatja a száj nyálkahártyájának kiszáradását, ami után csökken annak a baktériumokkal szembeni védekező képessége. Egyes gyógyszerek mellékhatása is szájszárazságot idéz elő.
Lepedékes nyelvek
A szájszagot az esetek 85-90 százalékában szájüregi jelenségek okozzák: rossz szájhigiéné - különösen ha ételmaradék marad a fogak között - fogágy-betegség, rossz fogászati kezelés (például rosszul feltett koronák, hidak), helytelenül tisztított fogsor, tályog. A szájüreg lágyszövete - a szájnyálkahártya - az elsődleges forrása a szájszagnak. A nyálkahártya folyamatos sejtleválása és újraképződése egy természetes védekező folyamat, mely megelőzi és korlátozza a kórokozó baktériumok elszaporodását a szájüregben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szájnyálkahártyán található biofilm baktériumai olyan anyagokat, kénvegyületeket kezdenek el termelni, amelyek szájszagot okozhatnak. Nemrég fedezték fel, hogy a nyelven található baktériumok különböznek a foglepedékekben találhatóaktól. A szájszag legfőbb oka a baktérium-lerakódás a nyelven. A nyelvet a nyál ugyanis kevésbé tisztítja és számtalan redőjében a baktériumok könnyen megtelepedhetnek. Ezért a fogmosás nem elég, a nyelvet is meg kell tisztítani, mivel a kilélegzett kénvegyületek mennyisége ezzel jelentősen csökkenthető!
"Üde száj, tiszta lehelet..."
Tanulmányok bizonyítják, hogy megfelelő szájhigiénével, vagyis a fogak és a nyelv tisztításával a szájszag megelőzhető. A cukorka és rágógumi csökkenti a szájszagot, mert fokozza a nyáltermelést és így csökken a baktériumok száma, de ezek csak elfedik a szájszagot, az okot nem szüntetik meg. Jó illatú szájvizek közül is lehet válogatni a szájöblögetéshez: ezek semlegesítik a keletkezett kénvegyületeket. A szájszag elleni harcnak legbiztosabb módja azonban a forrást megszüntetni: mechanikus tisztítással csökkenteni vagy eltávolítani a baktériumokat a szájnyálkahártyáról. A legjobb megelőzés a fogmosás, amely egyharmadával csökkenti a szájszagot, valamint a nyelv szakszerű tisztítása, amely 75 százalékkal csökkenti a kilélegzett kénvegyületek mennyiségét. A leváló sejtektől, baktériumoktól és az ételmaradékoktól ugyanis a rágás és a nyelés során megszabadulunk, de a biofilm baktériumok ellenállóbbak, ezért fontos a fogak és a lágyszövetek, vagyis a nyelv és a pofák belső részének mechanikus tisztítása. Nem mindegy, milyen fogkefét használunk: a legújabb típusok hátsó része alkalmas a nyelv megtisztítására is, az ötletesen kialakított sörterész pedig az ínyszél tisztítására, sőt, a gumigyűrűkkel a fogak polírozására is használható. A fogak közti résekből a leghatásosabban a Magyarországon kevésbé kultivált fogselyem távolítja el az ételmaradékokat.
Ez is érdekelhet
Betegség jele is lehet
Az is előfordulhat, hogy valaki előírásszerűen napi háromszor rendszeresen tisztítja a fogait és szájvizet, frissítő rágógumikat és cukorkákat is használ, mégis újra meg újra kellemetlen szájszag leng körülötte. Ebben az esetben mindenképpen szakorvosi segítségre van szüksége, leghelyesebb, ha többféle szakrendelést is felkeres a lehetséges okok kizárására. Fogorvosnak kell egy alapos vizsgálattal tisztázni, nincsen-e elszuvasodott fog, gyulladásos góc, tályog ennek hátterében. Nem árthat egy gégésszel is konzultálni, hiszen például egy elhanyagolt tüszős mandula is áraszthat riasztó szagokat. Belgyógyász, gasztroenterológus vizsgálata dönti el, hogy nem a gyomorszájnál van-e a bajok eredője, ugyanis a reflux betegségnek is lehetnek hasonló tünetei.
Legjobban: