Íme, néhány régi módszer a fogtisztításra a világ minden tájáról, a CNN gyűjtése alapján.
Fakéreg és gallyak
Muszlim országokban elterjedt dolog például diófa kérgével bedörzsölni a fogakat. Ennek mikrobaölő és fogfehérítő hatást is tulajdonítanak. De a kutatók egyelőre sem a hatékonyságát, sem a lehetséges mellékhatásokat nem igazolták.
A Közel-Keleten, valamint Dél- és Délkelet Ázsia egyes részein pedig az arak fa (Salvadora persica) gallyait törik le. A bot egyik végét vízbe vagy rózsavízbe mártják, és ezt használják fogkefe gyanánt már évezredek óta. Ezek az illatos gallyacskák nemcsak felfrissítik a szájat, hanem magas koncentrációban tartalmaznak olyan értékes anyagokat is, mint például a fluorid. Kipróbálásához nem kell messzire utazni, ugyanis már Magyarországon is kaphatók ilyen „fogkefék”.
Téglapor, sár, hamu
Néhány helyen azonban egészen megdöbbentő módszerekkel próbálják tisztítani a fogaikat az emberek. India, Afrika, Délkelet-Ázsia és Dél-Afrika szegényebb részein nem ritka, hogy téglaporral, sárral, sóval vagy hamuval sikálják át a fogakat. Ezek a súrolás révén valóban eltávolítják a lepedéket, ám az íny és a fogak egészségének valószínűleg többet ártanak, mint használnak.
Korábban a bételpálma magjának elrágása is nagyon népszerű volt. Ez a módszer a közhiedelem szerint elnyomja az éhséget és elpusztítja a bélparazitákat. A fogakat azonban megfeketíti, ráadásul a szájrák kockázatát is jelentősen megemeli, így napjainkban már nem sokan használják ezt a módszert.
Szén és olaj
A szén nemcsak a hagyományos módszerek között állja meg a helyét, hanem a modern fogkrémek és fogkefék egyik alapanyagaként is visszatérni látszik. Ez annak köszönhető, hogy a tudósok szerint is hatékony „csodaszer” a szájban lévő ártalmas baktériumok ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Emellett egy régi ajurvéda praktikát is ajánlott bevenni a mindennapos szájápolási rutinunkba: az olajos szájöblítést. Ennek lényege, hogy egy evőkanálnyi tiszta olajat (kókusz-, napraforgó- vagy szezámolajat) nagyjából 15 percig forgatunk a szánkban. Ez állítólag elpusztítja a baktériumokat és méreganyagokat. Ráadásul friss tanulmányok szerint csökkentheti az ínygyulladás kockázatát is, ha ezzel egészítjük ki a szokásos fogmosási rituálénkat.
