Nagy gondban lehetnek, akik fogyókúrára szánják el magukat, hisz szinte elárasztják az internetet a különféle táplálkozási tanácsok és diéták, melyek sokszor egymásnak is ellentmondanak. Egy részük azt javasolja, hogy a fogyókúrázók csökkentsék le a szénhidrátbevitelt, vagyis a cukrok, tésztafélék vagy a pékáru fogyasztását. Más diéták inkább a zsírt, a vörös húsokat és a tejtermékeket teszik tiltólistára. De mi kerülhet az asztalra, ha valóban fogyni szeretnénk?
A zsírt vagy a szénhidrátot mellőzzük?
Ennek eldöntéséhez egy korábbi kutatásban hatszáz ember napi étkezését követték nyomon egy évig: egy részük a szénhidrátdiétát követte, míg mások a zsírok bevitelét minimalizálták. A résztvevők 18 és 50 év közötti, túlsúlyos, de amúgy egészséges emberek voltak, akik a diéta mellett törekedtek az egészséges és tápláló étkezésre. Egy évet követően ismét megmérték a súlyukat, és változatos eredményeket kaptak: volt, aki több mint 27 kilót fogyott, de olyan is, aki még fel is szedett némi súlyfelesleget az egy év alatt. Átlagosan azonban a zsírszegény ételeket fogyasztók 5, míg a szénhidrátdiétát követők 6 kilótól szabadultak meg. A két diéta hatása között tehát nem volt számottevő különbség.
A kutatók azt is próbálták kideríteni, hogy a résztvevők génállománya milyen szinten befolyásolja a diéta sikerét. A résztvevők nagyjából harminc százalékáról állapították meg, hogy genetikai hátterük alapján a zsírszegény diéta lehet ideális, míg 40 százaléknál a szénhidrátdiéta tűnt jó ötletnek. Ezek a jóslatok azonban nem valósultak meg teljes egészében az egyéves kutatás végére, hiszen a génállományunk mellett számos egyéb tényező is közrejátszhat a fogyókúra sikerében.
Ez is érdekelhet
Mi tegyünk?
A legfontosabb dolog a kutatók szerint, hogy megváltoztassuk az étkezéssel kapcsolatos szemléletünket. Törekedjünk például arra, hogy mindig tápláló és egészséges ételeket fogyasszunk, gyakrabban főzzünk, és vigyünk tudatos rendszert az étkezésünkbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
