"Az emberek csalnak a diéta során, ráadásul úgy, hogy még csak nem is tudnak róla" - mutatott rá dr. David Clayton táplálkozási szakértő, a nottinghami Trent Egyetem kutatója a The Conversation oldalán megjelent cikkében. Clayton és munkatársai a közelmúltban elvégeztek egy kísérletet , aminek során az időszakos böjt egy sokak által követett típusát, az 5:2-es diétát vetették vizsgálat alá. Ennek lényege, hogy a hét két napján rendkívül alacsony, csupán a szokásos mennyiség körülbelül negyedét kitevő kalóriabevitelt engedélyez, míg a többi napra nem fogalmaz meg korlátozásokat.
Alig 700 kalória egy nap
A kutatók a kísérlet első fázisa során férfi önkéntesekkel közölték egy reggel, hogy másnap csupán megközelítőleg 700 kalóriát vehetnek majd magukhoz. Ezt követően egész nap nyomon követték a résztvevők fogyasztását, rögzítve, hogy mennyit esznek, illetve külön felmérték az étvágyukat is az étkezések előtt és után egyaránt. Figyelték továbbá azt is, mennyi testmozgást végeznek a nap folyamán. A második napon aztán alacsony kalóriabevitel mellett monitorozták az alanyokat, végül harmadnap reggel is gyűjtöttek róluk adatokat egy megszorításoktól mentes reggeli erejéig.
A második fázis ugyanezt a folyamatot foglalta magában, annyi különbséggel, hogy ezúttal az önkéntesek a második napon is a megszokott, körülbelül 2800 kalóriás étrendjüket követhették. Az így kapott adatokból igen beszédes eredmények rajzolódtak ki. Kiderült ugyanis, hogy a kontrollkísérlethez képest a résztvevők átlagosan 6 százalékkal többet ettek első nap, majd a harmadnapi reggelizés alkalmával is 14 százalékkal többet fogyasztottak, amikor közbe kellett iktatniuk egy erős megvonással járó napot. Ezzel szemben az étvágyuk körülbelül hasonlóan alakult mindkét felmérés során, ami arra enged következtetni, hogy nem azért ettek többet, mert éhesebbek lettek volna, hanem csupán a tudat miatt, hogy egy egész napig csak korlátozott mennyiségű ételt vehetnek magukhoz.
Mindez ráadásul visszaköszönt a fizikai aktivitásuk terén. Az első kísérleti fázisban 11 százalékkal kevesebbet mozogtak a böjtöt megelőző napon, aznap pedig 18 százalékkal kevesebbet, összehasonlítva a második fázissal. Ráadásul a csökkenés elsősorban az olyan alacsony intenzitású, jellemzően spontán tevékenységeket érintette, mint például a mosogatás. A kutatók által kimutatott különbségek összességében jelentősen rontják annak esélyét, hogy az időszakos böjtölés súlycsökkenést eredményezzen, azaz sikeresnek bizonyuljon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A sikeres diéta titka
Ahhoz ugyanis, hogy egy diéta meghozza a várt hatást, teljesülnie kell egy alapvető kritériumnak: az elégetett kalóriák száma haladja meg a bevitt kalóriákét. A fogyás ezen az egyszerű deficiten alapszik. Ha az időszakos böjtölést nézzük, akkor ez azt jelenti, hogy a megvonásokat tartalmazó napok során kieső kalóriákat a többi napon sem szabad fedeznünk. A mostani kutatás adatai ugyanakkor arra utalnak, hogy a kísérletben kimutatott enyhe fogyasztástöbblet és a spontán tevékenységek visszaesése akár a kalóriadeficit felét is ellensúlyozhatja, dacára annak, hogy az érintettek ennek nem is feltétlenül vannak tudatában.
Ez is érdekelhet
"Ha tudatosabban odafigyelünk arra, mikor és mennyit eszünk a kalóriamegvonás előtti és utáni időszakokban, illetve a diétás tervünket mozgással is kiegészítjük, úgy javíthatjuk az esélyeinket, hogy a böjtölés végül meghozza a súlyvesztést. Fontos leszögezni, hogy az időszakos böjt sem egy csodadiéta. Egyesek számára ugyanakkor előnyös lehet a rugalmassága, némi finomhangolással pedig hatásosabbá is válhat" - hangsúlyozta dr. David Clayton.
