Egy újabb fontos és sokakat érintő kérdéssel fordultak nemrégiben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az egyik levélíró ezúttal arra volt kíváncsi, hogy vajon mit jelent, ha egy citrom felületkezelt. A szakértők teljes válaszát a hivatal Facebook-oldalán olvashatod el, de az alábbiakban mi is összefoglaljuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Ha nem kezelnék, megromlana, mire ideér
A távoli termőhelyekről – például Dél-Európából vagy a Közel-Keletről – Magyarországra érkező gyümölcsök felületkezelése alapvetően jó célt szolgál. A termések ugyanis akár 2-3 napig is utaznak, mire ideérnek – így ha a leszedés után nem kezelnék őket, már a szállítás alatt megromlanának, illetve kiszáradnának.
Mi kerül a gyümölcs héjára?
A külső felületkezelés alatt a viasszal és az engedélyezett gombaölő szerrel való bevonást értjük. „Azt mindenképpen tudni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt. Ha emellett növényvédő szerrel is kezelték a gyümölcsöt, azt kötelező feltüntetni” – emelte ki a Nébih, hozzátéve, hogy ez a szabály még a lédig gyümölcsökre is igaz.
Szintén feltétlenül fel kell tüntetni a gyümölcsök címkéjén, ha a héjuk alkalmatlan az emberi fogyasztásra. A növényvédőszer ugyanis a héj illóolajához kötődik, a viaszbevonat miatt pedig amúgy is képtelenség lenne lemosni. (A vegyszerrel kezelt termések héját egyébként komposztálni sem szabad.)
Ez a különbség a kezeletlen és kezelt héjú citrom között
Arra is láthatunk példát, hogy a gyümölcsöket csupán viaszréteggel vonják be, vegyszerrel azonban nem kezelik. Ezeket nevezzük kezeletlen héjú gyümölcsnek. A bevonásra használt viasz egyébként lehet mesterséges vagy természetes viasz is – ez utóbbi esetben általában méhviaszalapú bevonatról van szó.
A viaszon túl egyéb növényvédőszerekkel is kezelt gyümölcsöket pedig felületkezeltnek nyilvánítják, így a fogyasztás és a hulladékkezelés során ezekre külön figyelmet kell fordítani. A felületkezelés egyébként egy teljesen elfogadott gyakorlat a mezőgazdaságban, azonban csak akkor, ha a használt készítmény rendelkezik a szükséges engedélyekkel, az alkalmazott mennyiség pedig nem haladja meg az előírt határértéket.