A nagyjából egy évszázada megalkotott energiamérleg-modell szerint akkor tudunk lefogyni, ha kevesebb ételt fogyasztunk, mint amennyit az anyagcserénk eléget, pláne, ha ráadásul többet is mozgunk. Logikusan hangzik, de ha ezt millióan próbálják betartani, akkor mégis miért nem fogynak le - tette fel a kérdést egy új tanulmány, amely az Amerikai Táplálkozástudományi Szövetség (American Society for Nutrition, ASN) folyóiratában jelent meg, kivonata pedig az ASN weboldalán .
Az a baj az energiamérleg-modellel a szerzők szerint, hogy az elhízásra pusztán fizikai egyenlegként tekint, és nem veszi figyelembe a súlygyarapodás mögött meghúzódó biológiai folyamatokat. "Márpedig az elhízás anyagcserezavar, amelynek oka nem a táplálék mennyisége, hanem az összetétele" - állítja az új szénhidrát-inzulin-elmélet. Nem a túlevés miatt hízunk, hanem az elhízás folyamata okoz túlevést - tesz hozzá még egy szokatlan kijelentést. Ennek megfelelően a jelenlegi "elhízás-járvány" oka részben az étrend változására adott hormonválasz: felborítja az anyagcserét a nagy glikémiás indexű élelmiszerek túlsúlya a táplálkozásunkban.
A minőség számít, nem a mennyiség
Csak az Egyesült Államokban több mint 40 százalék a túlsúlyos felnőttek aránya, akiket emiatt szívbetegség, stroke, 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kockázata fenyeget - írják a kutatók. Elhízásukat nagy valószínűséggel a modern étrend tipikus alkotóelemei, a gyors felszívódású szénhidrátokat tartalmazó készételek okozhatják, mert ezen ételek hatására megváltozik az anyagcserénk: fokozódik a zsírraktározás, súlygyarapodás, elhízás. "A rohamtempóban fejlődő kamasz például akár 1000 kalóriával is több ételt fogyaszt. Na de a többlet étel hatására fejlődik, vagy pedig azért éhes és eszik többet, mert fejlődik?" - kérdezi az új elmélet, nyomatékosítva, hogy foglalkoznunk kellene az élettani folyamatok biológiai hátterével.
Amikor nagy glikémás indexű, gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó készételeket eszünk, szervezetünkben megnő az inzulin kiválasztása, egyúttal csökken a glukagoné (mindkét hormont a hasnyálmirigy termeli). Ennek hatására a zsírsejtek azt az üzenetet kapják, hogy raktározzanak el még több kalóriát, vagyis kevesebb energia jut a máskülönben energiaigényes izomműködésre és egyéb anyagcsere-folyamatokra. Agyunk ezt észlelve kiadja az utasítást: enni kell. Közben az anyagcserénk - éppen a takarékos üzemelés miatt - lelassul.
Mi pedig folyamatosan éhesek leszünk, még akkor is, ha közben egyre nagyobbá válik az energiaraktárunk, azaz a testzsírkészletünk. Tehát a szénhidrát-inzulin-elmélet szerint az ételek mennyisége helyett arra ügyeljünk, hogy kerüljük a nagy glikémiás indexű ételeket, ezzel pedig csökkentsük szervezetünk késztetését arra, hogy zsírt raktározzon - összegzi az ASN cikke.