Zavart okoz az uniós piacon az élelmiszerek csomagolásán található tápértékjelölések túlkínálata, ezért az Európai Bizottság (EB) bevezetne egy harmonizált rendszert (FOPNL), amelyet Magyarország is támogat – közölte az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Budapesten.
Ezt vizsgálják a magyarok az élelmiszerek jelölésein
Nobilis Márton a Táplálkozás, életmód, testmozgás Platform (TÉT) szakmai fórumsorozatán hangsúlyozta, hogy az új tápértékjelölési rendszer nem jelenthet hátrányt a hagyományos élelmiszereknek, és kialakításánál figyelembe kell venni az egyes tagállamok étkezési kultúráját. Hozzátette azt is, az új rendszer nem vezetheti félre a fogyasztókat, az egységes belső piac és az egyenlő verseny érdekében kell működnie és önkéntesnek kell lennie.
A minisztérium a TÉT Platformmal közösen, mintegy 4000 magyar háztartás bevonásával kutatást végzett, amelynek eredményei segítséget nyújthatnak az optimális uniós szabályozás létrejöttéhez. A felmérésből kiderült, hogy a magyar fogyasztók árérzékenységük ellenére is keresik a minőségi élelmiszereket, és nagy figyelmet fordítanak az élelmiszerek cukor- és szénhidráttartalmára.
A kutatás – összhangban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tapasztalataival is – egyértelműen rámutatott a fogyasztói tudatosság növekedésére. A jelenlegi szabályozást sokan hasznosnak tartják, bár a betűk láthatóságát a termékeken javítanák, és szükség lenne a feltüntetett információk értelmezésének elősegítésére – mondta. Fazekas Ildikó, a TÉT Platform Egyesület elnöke is arról beszélt, hogy a fogyasztók sokszor nem értik a jelöléseket, ezért fontosnak nevezte az edukációt ezen a területen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: