Az ideális testsúly számításánál figyelembe kell venni a kort, a nemet, a magasságot, a csontsűrűséget, az izom- és zsírmennyiség arányát, valamint az általános egészségi állapotot.
Az utóbbi években leginkább a BMI (testtömegindex) használata terjedt el, amely bár nagyon jó mérőszám, mégsem tökéletes. Hiszen akkor sem hasonlíthatjuk magunkat más emberekhez, ha ugyanazon neműek és magasságúak vagyunk - ettől még nem biztos ugyanis, hogy ugyanazt jelenti számunkra az ideális testsúly.
Lássuk tehát, melyek a leggyakoribb mutatószámok!
BMI
A testtömegindexet a súlyból és magasságából számíthatjuk ki. A testsúlyt elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével, az így kapott mérőszámból pedig következtethetünk arra, mennyire ideális a testtömegünk.
- 16 alatt: súlyosan sovány
- 16 és 18,49 között: sovány
- 18,5 és 24,9 között: ideális testsúlyú
- 25 és 29,9 között: túlsúlyos
- 30 fölött: elhízott
- 40 fölött: extrém elhízott
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A BMI hátránya, hogy nem veszi figyelembe a testösszetételt. Egy ugyanolyan magas és ugyanolyan súlyú profi sportolónak és egy sosem mozgó személynek lehet ugyanannyi a BMI-je, mégsem hasonlítható össze a testük zsír-izom aránya. Vagy például egy csontritkulásban szenvedő személynek alacsonyabb lesz a BMI-je, mint egy hasonló súlyú és magasságú egészséges embernek, mégsem mondható egészségesebbnek.
Derék-csípő arány
Ezt a mutatószámot úgy kapjuk meg, hogy a derék legkarcsúbb részénél mért centiket elosztjuk a csípő legszélesebb részénél mért értékkel. Az eredmény értékelése különbözik nőknél és férfiaknál.
- Nőknél a 0,80 alatti arány azt jelenti, hogy nagyon kicsi a szív- és érrendszeri eredetű betegségek rizikója, a 0,80 és 0.89 közti arány ezt közepesre becsüli, a 0,90-nél nagyobb érték pedig magas kockázatra utal.
- Férfiaknál a 0,90 alatti szám jelenti a kis kockázatot, a 0,90 és 0,99 közti arány a közepes és az 1 feletti arány a magas rizikó jelenlétét.
Ez azt is jelenti, hogy az alma típusú elhízás nagyobb kockázati tényezőt jelent a betegségek, többek közt a szív- és érrendszeri problémák kialakulására, mint a körtealkat. Ugyanakkor, bár a derék-csípő arány az egyik legjobb mérőszám az ideális súlyra nézve, egyben a betegségek rizikójának előrejelzésére is alkalmas, mégsem veszi tekintetbe a személyek teljes testzsírszázalékát és a zsír-izom arányt .
Testzsírszázalék
Ennek meghatározására létezik manuális és gépi módszer is. Ez utóbbihoz alkalmazzák a Bioelektromos Impedancia Analízist (BIA-t) vagy az Inbody-t, melyek a testszövetek elektromos vezetőképességének különbözősége alapján működnek. A zsírok tartalmaznak esszenciális és tárolt zsírokat is. Előbbiek a túléléshez szükségesek és a nőkben nagyobb arányban vannak jelen (10-13%), mint a férfiakban (2-5%). A tárolt zsírok maguk a zsírraktárak, amelyek nem csupán felesleget jelentenek, de védik a belső szerveket is. A testzsírszázalék alakulása szintén jelzi az ideális testsúlyhoz való viszonyt az életkor függvényében.
- fitt férfiaknál az arány 10-13,9%, fitt nőknél 14-17,9%
- optimális az arány, ha a férfiaknál 14-17,9 %, a nőknél 18-25,9 % a testzsír
- túlsúlyt jelez a férfiaknál a 18-25,9%, a nőknél a 26-36,9%
- elhízásról beszélünk, ha a testzsír-százalék a férfiaknál több mint 26%, a nőknél több mint 36%
A BMI-től eltérően a testzsírszázalék figyelembe veszi a test összetételét, tehát nem lehet ugyanolyan két hasonló súlyú és magasságú, de eltérő edzettségű embernél.
Ez is érdekelhet
Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa szerint a BMI-n kívül mindenképpen érdemes figyelembe venni a másik két értéket is. Ám ha egyik mutatószám sem tűnik optimálisnak, vagy akár csak nem tetszik a tükörképünk, egy személyre szabott életmód programmal elérhetjük az ideális testsúlyt, továbbá jelentősen javíthatunk az egészségi állapotunkon is.
Legjobban: