Őseinknek valószínűleg nem sok idejük és kedvük volt szigorú étrendet tartani: azt ették, amit találtak, és ez éppen elég volt ahhoz, hogy annyi kalóriát fogyasszanak, ami biztosította a túlélésüke – mondják a szakértők. A kései leszármazottak paleoőrülete, amely szerint „csak azt együk, amit a kőkorszaki ősember evett, mert ő aztán egészségesen élt”, teljes tévedésen alapul, semmi komoly alapja nincs – írja a Daily Mail megkérdezett szakértőkre hivatkozva.
Őseink táplálkozása attól is függött, hogy milyen területen éltek: az északi, hidegebb területeken élők szinte kizárólag húst ettek, míg a melegebb, egyenlítői vidékeken inkább zöldséget és gyümölcsöket. Egy új kutatás arra is rámutat, hogy a kőkorszak ideje alatt is változott őseink táplálkozása; egy dolog azonban biztosnak tűnik: sokkal több mindent ettek meg, mint mi. „Az emberi evolúció során a diétákra viszonylag kevés időt fordítottunk” – jegyzi meg Dr. Ken Sayers, a georgia-i állami egyetem kutatója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy valójában mit ehettek kőkorszaki őseink, rengeteg tényezőt kell figyelembe vennünk. Meg kell vizsgálni, hol éltek, milyen szokásaik voltak, az élőhelyükön milyen táplálékforrások álltak rendelkezésre, és azok milyen tápértékűek voltak, illetve mennyi időbe és energiába került a megszerzésük.
A népszerű diéták legrosszabbika: a paleo
A brit dietetikai társaság szerint népszerűsége ellenére a paleodiéta nem a legjobb módja a fogyásnak. Valójában az éves listáján a szervezet az utolsó helyre értékelte a paleoétrendet annak ellenére is, hogy sok gazdag celeb népszerűsíti a „modern táplálékok” kerülésének gondolatát. A paleo szerint tehát kerülni kell a kenyérféléket, a tésztaféléket, a gabonaféléket és a tejtermékeket is.
Dr. Sayers tanulmányában az emberi evolúció történetét tekinti át 6–1,6 millió évvel ezelőttig, amelybe beleesik a paleolit korszak is, ami 2,6 millió évvel ezelőttől kb. 10 000 évvel ezelőttig tartott. A tanulmányban anatómiai, környezeti, kémiai és táplálkozási szempontokat is figyelembe vett. Hangsúlyozza azt is, hogy az akkori étrend rekonstruáláshoz azt is föl kell térképezni, hogy őseink milyen mozgásokat végeztek, és milyen kognitív képességeik voltak.
