A világ gazdagabbik felének egyik legnagyobb kihívása az elhízás, hiszen a lakosság egyre nagyobb hányada jut tápanyagokban gazdag táplálékhoz, miközben egyre kevesebben végeznek fizikai munkát. A zsírszövet felszaporodása magával hozza a vérnyomás emelkedését, a vérzsírok koncentrációjának megnövekedését, amelyek elősegítik az érelmeszesedés kialakulását. Ezek koszorúér-szűkület, szívinfarktus, alsóvégtag és nyaki ütőér szűkület formájában jelentkeznek leggyakrabban. Mindez nagyrészt megelőzhető akkor, ha nincs testsúlyfölösleg vagy sikerül megszüntetni, mérsékelni. A fogyókúra tehát korántsem csupán esztétikai, hanem valóban "életkérdés".
Az elhízás
Az orvosok, dietetikusok elsősorban a BMI (Body Mass Index) segítségével különítik el a normális testsúly, a túlsúly és az elhízás kategóriáit. A BMI indexet a testsúly kg értékének és a testmagasság méterben kifejezett értéke négyzetének a hányadosa adja. Normális értéke 20-25 között van, 25-30 között túlsúlyról, 30-as BMI felett orvosi értelemben elhízásról beszélünk, ezen belül pedig, 40-es BMI felett morbid, kóros elhízást állapíthatunk meg.
Mivel a többletsúlyt nemcsak a zsírszövet, hanem az izomszövet vagy a csontok súlya is adhatja, ezért orvosi értelemben elhízás alatt a testzsír mennyiségének felszaporodását értik. Ez az alábbi képletből számítható ki: 1,2 x BMI + 0,23x életkor - 5,4 és férfiak esetén még - 10,8 (nők esetén 0). Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 40 százaléka túlsúlyos (BMI 25-30 között van) és kb. 20 százaléka elhízott (BMI 30 felett.)
Az elhízásnak két típusa van. Az elsősorban hasra terjedő, képi hasonlattal élve "alma" típusú, férfias típusnak, pókhas, sörhas elhízásnak is nevezett típus az, ami szövődményekre, így magas vérnyomásra, infarktusra, cukorbetegségre, agyvérzésre, magas vérzsírszintre inkább hajlamosít. Ezzel szemben a csípőre, combra lokalizálódó, "körte" elhízás, amit nőies típusúnak is neveznek, általában nem okoz szív és érrendszeri szövődményeket, főleg csak esztétikai probléma, és legfeljebb visszérbetegségre hajlamosít. Sajnos, az elhízottak több mint 3/4 része a veszélyeztetettebb "alma" típusba tartozik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kockázatok
Az Egészségügyi Világszervezet az elhízást magát is a krónikus betegségek közé, az Amerikai Kardiológiai Társaság pedig az elsőrendű rizikófaktorok közé sorolta, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás és a dohányzás mellé. Az elhízáshoz csatlakozó egyéb rizikófaktorok, a magas vérnyomás, a magas vérzsír (koleszterin)szint és a magas vércukorszint tovább növelik az infarktus kockázatát - ezt az összetartozó "négyesfogatot" nevezik metabolikus szindrómának. Mindez a mozgásszegény életmóddal társulva súlyos veszély-tényező és nemcsak a szív-érrendszeri betegségek, hanem a cukorbetegség, egyes emésztőrendszeri megbetegedések, mozgásszervi elváltozások, és a daganatok kockázatát is növeli.
Az elhízás okai
Leegyszerűsítve azt szokták mondani, hogy az elhízás fő oka, hogy túl sokat eszünk és túl keveset mozgunk, vagyis tudományosan fogalmazva: nagyobb az energia-bevitelünk mint az energia-leadásunk. Az elhízás hátterében azonban több ok is állhat: örökletes anyagcsere-zavarok, túltáplálkozás, az iskolázottság és a szociális helyzet, a mozgásszegény életmód, a rendellenes étkezési szokások és hormonális működési zavarok is. Az elhízás kötődhet bizonyos életszakaszokhoz, így például különösen veszélyes a gyermekkori, kamaszkori elhízás, mert ezt még nehezebb felnőttkorban lefogyasztani. A nők elhízásának egyik leggyakoribb oka a terhesség, illetve a szoptatás alatti testsúlynövekedés, és a fogamzásgátlók szedése is hajlamosíthat az elhízásra. A férfiak elhízásának gyakori oka a fizikai aktivitás csökkenése: például a harmincas életévekben a házasságkötés után vagy abbahagyott sportolás miatt megváltozott életmód miatt alakulhat ki elhízás. A dohányzás abbahagyása is súlynövekedéssel járhat.
Az elhízás kezelése
Az elhízás kezelésében alapvető a kalóriaszegény diéta, az energia-bevitel csökkentése. Az életmód hosszabb távú megváltoztatása egyben viselkedés-, magatartásterápiát is igényel. Amennyiben az elhízás diétás kezelése nem hozza meg a kívánt eredményt, gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, sőt, súlyosabb, kóros elhízás esetén esetenként sebészi eljárások is szóba kerülhetnek. Pados Gyula főorvos úgy véli, ideális esetben a fogyókúra megkezdése előtt mindenkinek szüksége lenne orvosi vizsgálatokra és a kúra alatt rendszeres ellenőrzésre, általában pedig elmondható, hogy minél rosszabb az egészségi állapot, annál kisebb túlsúlynál indokolt már az orvosi kezelés. Ha szívkoszorúér vagy agyi érbetegség, cukorbetegség fennáll, akkor már 25-ös BMI érték felett orvoshoz kell fordulni. Ha ilyen nincs, de legalább két másik rizikófaktor fennáll a következőkből: hipertónia, magas vérzsírszint, dohányzás, férfiaknál 45 év feletti életkor, akkor 27-es BMI esetén indokolt az orvosi kezelés bevezetése. A témát folytatjuk, a következő cikkünkben az elhízás mértéke szerint ajánlott fogyókúrákat ismertetjük.
