Szó szerint megterhelő
Orvosi szempontból a túlsúly nem a változó divat függvénye, nem esztétikai kérdés, hanem jól diagnosztizálható, az egészséget súlyosan veszélyeztető paraméter.
Rubens kerekded modelljei vagy XIV. Lajos széles csípőjű ágyasai is szépnek számítottak a maguk korában, és ma is ismerünk nem egy, a jelentős túlsúlya ellenére lenyűgözően széparcú, selymesen sima bőrű, nagy erotikus kisugárzású hírességet. A baj nem ezzel van, hiszen mindenki lehet szép, ha szépnek látja, láttatja magát, de nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy az elhízás fizikailag is, de élettani következményeivel még inkább megterheli a szervezetet.
Laikus számára is nyilvánvaló, hogy ha 20-30-50 kilóval többet kell mozgatni folyamatosan, az bizony többletmunkát ad a szívnek és a mozgatórendszernek egyaránt. Talán ennél is fontosabb, hogy a felborult energiaháztartás, a felszaporodó zsír lerakódása szinte minden szervünk működését befolyásolja, akár a tápanyag-kiválasztásban, akár annak mozgatásában, vagy a méregtelenítésben vegyen is részt, az életfontosságú szerveinktől kezdve egészen a legkisebb sejtekig.
Az elhízás orvosi szemmel
A táplálkozástudomány szakemberei a normális testsúly, a túlsúly és az elhízás kategóriáit a BMI (Body Mass Index) segítségével különítik el. Ezt úgy számolják ki, hogy a testsúly kilogrammok számát elosztják a testmagasság négyzetével. Normális értéke 20-25 között van, 25-30 között túlsúlyról, 30-as feletti BMI esetében orvosi értelemben vett elhízásról van szó. Ha ez az érték a 40-et is meghaladja, morbid, kóros elhízást állapítanak meg.
Meg kell azonban jegyezni, hogy mivel többletsúlyt nemcsak a zsírszövet, hanem az izomszövet vagy a csontok súlya is adhatja, így az elhízás megállapításánál a súly és a magasság mellett szerepet kap a testzsír mérése is. Az elhízás típusai is befolyásolják az egészségre való veszélyességét: az elsősorban hasra terjedő (alma típusú), köznyelvben "férfias", "pókhas", "sörhas" típusú elhízás sokkal inkább hajlamosít a szövődményekre, mint az ún. körte típusú, inkább a csípőre terjedő, vagy nőiesnek is nevezett elhízás.
Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy negyven százaléka túlsúlyos és húsz százaléka elhízott, vagyis a népesség mintegy kétharmada érintett ebben a problémában. Ráadásul nagy többségük, háromnegyed részük az alma típusú elhízást mutatja, férfiak és nők egyaránt, tehát ezt a rizikóforrást semmiképpen sem szabad bagatellizálni.
Ijesztgetés helyett tények
Az elhízás számtalan betegség "melegágya", kiindulópontja lehet. Ezek között szerepelnek a halálozási statisztikák élén álló szív- és érrendszeri megbetegedések, így a magas vérnyomás, az agyi- és szívinfarktus, az agyvérzés, a magas vérzsírszint következtében kialakuló érelmeszesedés, a visszérbetegségek, a trombózis, valamint az anyagcsere betegségek, mint például a cukorbetegség, és összefüggést fedeztek fel a daganatos betegségek és az elhízás között is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Statisztikák szerint már a húsz százalékot meghaladó mértékű elhízás is megnöveli a rákos megbetegedések arányát, férfiakban 16, nőkben 13 százalékkal. Negyven százalék túlsúly esetén férfiaknál a végbél-, vastagbél- és a prosztata, nőknél pedig a mell-, a méh- a petefészek- és az epehólyagrák gyakorisága kimutathatóan megnő.
Az egyéb betegségek előfordulására is jelentősen nagyobb az esély. Elhízottaknál gyakori a máj elzsírosodása, az epekövesség (ezt a túl drasztikus fogyókúra is kiválthatja!), és a magas triglycerid szinttel együtt nő a köszvény kialakulásának veszélye is. Többszörösére növeli a túlsúly a mozgásszervi panaszok számát, hiszen a gerincoszlop, az ízületek, csontok jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve, miközben az elhízottak általában mozgásszegény életet élnek. A nehézkesebb mozgás, az edzettség hiánya miatt gyakoribbak az ízületi sérüléssel, csonttöréssel, zúzódással járó balesetek is. A kövérség (obesitas) veszélyes szövődménye az obstruktív alvási apnoe, az alvás során jelentkező légzéskihagyás, légszomj is, ami szintén megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek veszélyét.
A kövérség a női szervezet hormonális működését is befolyásolja, felboríthatja: az első menstruáció korábban jelentkezik, viszont szabálytalan a ciklus, nehezített a teherbeesés. Nagyobb a terhességi szövődmény (magas vérnyomás, terhességi cukorbetegség stb.) veszélye, gyakrabban van szükség császármetszésre.
Az elhízás növeli a műtéti kockázatot, lassítja, nehezíti a gyógyulást, szinte bármilyen betegség esetében. Tapasztalatok szerint a szívinfarktus esetében az elhízottak halálozási adatai rosszabbak, mint a normál testsúlyúaké.
Elsősorban a szervi problémákat vettük ugyan sorra, de ne felejtkezzünk el az elhízás pszichés hatásairól sem: az érintettek alacsony önértékelése, önbizalomhiánya számos esetben vezet pszichés eredetű táplálkozási betegségekhez, szexuális zavarokhoz, depresszióhoz.
A baj nem jár egyedül
Ha e négy, illetve ez utóbbival együtt öt rizikófaktor együttesen fennáll, sürgős feladat mindegyik kezelése, beállítása, az azonnali életmód-változtatás, hiszen a beteg állandó fenyegetettségben él, bármikor bekövetkezhet valamilyen, agyi- vagy szív- érrendszeri katasztrófa. Egy-egy komponens kezelése jótékonyan hat a többire is, így például a sikeres testsúlycsökkentés jelentősen javítja a vércukor-, vérzsír- és vérnyomásértékeket is.
Ez is érdekelhet
Forrás:
Dr. Pados - dr. Audikovszky: A koleszterintől a szívinfarktusig
