A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban aszály szempontjából az elmúlt negyvennyolc év megfigyeléseit tekintve – írja Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora a masfelfok.hu oldalon.
2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37%-a volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk. A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább kitett ennek a problémának.
Az időnkénti aszály persze hazánk éghajlatának természetes velejárója – hangsúlyozza a portál, ám 2022 mellett csupán egy év, 1992 érte el a közepes erősségű aszály kategóriát az átlagértéket tekintve. Aszálymentes évünk pedig csak húsz volt amely a teljes vizsgált időszak kevesebb, mint fele.
Az aszály szempontjából nem csak az adott év meteorológiai viszonyai meghatározók, hanem a megelőző évek is – teszi hozzá az elemzés -, például az eddigi legszárazabb év 2011 volt, azonban az aszály nem ekkor volt a legsúlyosabb, hiszen az ezt megelőző 2010-es év épp a legbőségesebb volt a csapadékot tekintve, így a talajban eltározott nedvesség enyhítette a későbbi nagy meleget. Továbbá nemcsak a csapadék, de a hőmérséklet alakulása is lényeges.
Mindez befolyásolja azt, hogy mennyire lesz gazdag a termés a mezőgazdaságban. Ennek megfelelően például kukoricából tavaly termett a legkevesebb.
A legpesszimistább elképzelések szerint az évszázad második felében már szinte nem lesz aszálymentes évünk. Minél tovább halogatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, annál nagyobb területet fog elfoglalni a húsz évből legalább öt évben előforduló közepes erősségű vagy súlyos aszály – figyelmeztet az elemzés.
Ez is érdekelhet
Alkalmazkodni lehet öntözőrendszerek kiépítésével, mezővédő erdősávok megőrzésével, különféle talajművelési vagy vízmegtartást segítő agrotechnológiák alkalmazásával, a megfelelő terményfajta megválasztásával. Ellenkező esetben jelentős összegeket kell majd fordítanunk az agrárium kárának enyhítésére arról nem beszélve, hogy ez komoly élelmiszerhiányhoz vezethet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
