Kutatások szerint a dohányzás súlyosbítja a refluxot, legalábbis mindenképpen a betegség rizikófaktorai közé tartozik. A dohányosoknál a reflux sokkal jobban károsíthatja a nyelőcsövet, mint a nem dohányzók esetében, és ezek a károsodások nehezebben is gyógyulnak. Ráadásul idővel a dohányosok nagyobb valószínűséggel szembesülnek a krónikus refluxbetegség (GERD) szövődményeivel, amelyek között szerepel a krónikus nyelőcsőgyulladás vagy a nyelőcsőrák is. Igaz, más kutatások szerint a dohányzásról való leszokás nem feltétlenül csökkenti a reflux tüneteit. Egy biztos: a dohányzás több módon is ronthat a gyomorégésen, amely még nem refluxbetegség, de könnyen azzá válhat.
Ha megnézzük, miként okoz ilyen károkat a dohányzás az emésztésben, azt találjuk, hogy először is károsan befolyásolja a nyelőcső működését. Úgy tűnik ugyanis, hogy a dohány nikotintartalma csökkenti az alsó nyelőcső záróizomra gyakorolt nyomást, ami lehetővé teszi a gyomorsavak és enzimek visszaáramlását a nyelőcsőbe. Emellett a nikotin növeli a savtermelést, a dohányfüst pedig közvetlenül irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját. Továbbá erősen csökkenti a nyálelválasztást, amely nyeléskor "segít" a savakat a nyelőcsőből a gyomorba juttatni, másrészt a nyál enyhe savközömbösítő bikarbonátokat tartalmaz, így a dohányzás okozta nyálcsökkenés súlyosbítja a savas refluxot.
A rossz közérzet sem kizárt
A gyomorégés tehát általában véve nem betegség, hanem a gyomorszáj lazaságának tünete, amely azonban tartós fájdalmat, étvágytalanságot, fogyást, rossz közérzetet is okozhat. A gyomorégés jellegzetes tünetei közé tartozik a maró, savanyú vagy keserű érzés a torokban, illetve a fájdalom a mellkas felső részén vagy a gyomortájékon. Ez a fájdalom rögtön enyhül, ha bármi bekerül a gyomorba, de nem feltétlenül szűnik meg végleg. Ráadásul minél súlyosabbak vagyunk, annál lassabban halad át az étel az emésztőrendszerünkön, ezzel nagyobb nyomást generál a hasunkra, és meg is lazítja azt a záróizmot, amely gyomrunk tartalmát nem engedné felcsúszni a nyelőcsőbe.
Ha a gyomorégés magától nem múlik, állandósul vagy súlyosbodik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Súlyos esetekben erre pár nap után is szükség lehet, enyhe esetekben pedig akkor, ha a panasz diéta és életmód-változtatás hatására sem enyhül rövid időn belül.
Dohányzás: csak a teljes elhagyás segít
A gyomorégést - mint a dohányzás okozta egyik "melléktünetet" - a dohányzás teljes elhagyásával lehet leginkább orvosolni. Hosszú távon az egészséges életmód, a könnyű, mediterrán diéta, a sportolás és a stressz elkerülése segíthet megelőzni a gyomorégést. Rövid távon pedig gyógyszerek, esetleg étrend-kiegészítők segíthetnek a panaszok enyhítésében. Érdemes olyan készítményt választani, amely csökkenti a gyomorsav-túltermelést, illetve enyhíti a gyomorégés, gyomorfájdalom tüneteit.
Hatásos kúra lehet a H2-receptor blokkoló gyógyszerek alkalmazása, amelyek magát a gyomorsav termelését csökkentik. Ezek a gyógyszerek a gyomorsavat termelő sejtek hisztaminreceptorához kötődnek, és elfoglalják a sósavtermelést serkentő hisztamin helyét. Előnyük, hogy a savtermelés csökkenése a gyógyszer bevételét követően gyorsan érezhető, egy órán belül maximális hatást érnek el, gyorsan és hatékonyan csökkentik a savfüggő gyomortáji fájdalmat és gyomorégést. Mellékhatás a szedésük során gyakorlatilag nem várható, akár éveken át biztonsággal bevehetők.
A H2-receptor blokkolókat azonban nem feltétlenül kell folyamatosan szedni, alkalomszerű bevételre is alkalmasak, illetve megelőzésként is alkalmazhatók olyan élethelyzetekben, amikor a gyomorégés jelentkezése várható (például paradicsom, hagyma, fűszeres ételek , alkohol stb. fogyasztása esetén). Természetesen a gyomorégésre szedett készítményeket kizárólag a használati utasítás és a szakorvos előírása alapján szedjük. Például egyes gyógyszerek terhes vagy szoptató nőknek ellenjavalltak, illetve két hétnél tovább nem alkalmazhatók.