A gyomorból induló kellemetlen, égető érzés nemcsak a nyelőcsőben, hanem gyakran a torokban is érezteti a hatását. Talán nincs a világon olyan ember, aki ne tapasztalt volna ilyet életében. Akkor is, ha csak egy-egy nagyobb lakoma után volt rá példa. Természetes, hogy akár első, akár sokadik alkalommal történik, felmerül az emberben a kérdés: Miért ég a gyomorom ? Mi a bajom? Pontosan mi okozza?
Túlevés, gyors evés, nem megfelelő ételek
Ha egyszerűen csak sokkal többet fogyasztottunk egy étkezésre, mint amennyihez hozzá vagyunk szokva, és/vagy idő hiányában gyorsan bekapkodtuk, azaz nem rágtuk meg alaposan, a gyomrunk úgy oldja meg az átlagosnál nagyobb emésztési feladatot, hogy több gyomorsavat termel. Ez pedig, ha a gyomorszájnál lévő záróizom nem zár tökéletesen, feljuthat a nyelőcsőbe és a torokba is. Az sem mindegy, hogy mit fogyasztottunk, illetve mi fogyasztunk rendszeresen. A zsíros, illetve olajban sült ételeket például annyira lassan és nehezen dolgozza fel a szervezetünk, hogy túl sokáig tart, mire kiürülnek a gyomorból, ezzel pedig nő a gyomorsav visszaáramlásának kockázata.
A szakemberek ezért azt ajánlják, hogy a tradicionális magyar konyhára jellemző rántott fogásokat cseréljük egészségesebbre: süssünk sütőben, grillezzünk vagy pároljunk. Ezzel jelentősen lecsökkenthetjük a zsírfogyasztásunkat. Az erős, csípős fűszerezés is kiválthat égő, maró fájdalmat, javasolt tehát kerülni az egyébként finom és közkedvelt fahéjat, curry-t, és a cayenne-i borsot is. Használjunk helyettük gyomorkímélő, és ugyancsak rendkívül ízletes zöldfűszereket, mint a bazsalikom, oregánó, vagy kakukkfű. Sajnos a gyomorégésre hajlamosak számára a hagyma és a fokhagyma is tiltólistás, helyettük a zöldségek szárított formájával érdemes próbálkozni, hiszen az nem ingerli annyira a gyomrunkat. Le kell mondani a citrusfélékről, a citromról, narancsról, grapefruitról, valamint a paradicsomról is, hiszen magas savtartalmuk csak ront a helyzeten.
Térjünk át a kevésbé savas gyümölcsökre, mint például az alma, körte, vagy a banán. De fel kell hagyni az alkoholfogyasztással, a kávéivással, valamint el kell felejteni a csokoládét és a szénsavas italokat is, hiszen ezek mind fokozzák a gázképződést a gyomorban, ezáltal laza lesz a gyomorszáj záróizma, és könnyebben visszaáramlik a gyomorsav. De tény, hogy ha csak ritkán, és a fent felsorolt ételek, italok nagy mennyiségű elfogyasztása után ég a gyomrunk, kijelenthetjük, hogy semmi komoly bajunk sincs. Szerezzünk be a patikából savcsökkentőt, és a későbbiekben figyeljünk jobban magunkra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Stressz
Mint megannyi testi tünetnek, a gyomorégésnek is lehet lelki oka. A rohanó életmódot, az állandó idegeskedést nem biztos, hogy "beveszi a gyomrunk." Az orvosok sem vitatják, hogy a stressz felboríthatja a gyomornedvek egyensúlyát. Lassítsunk hát, és szelektáljunk: keressük meg, mi az, ami feltétlen fontos. Ami pedig elhanyagolható, azt igyekezzünk kiiktatni az életünkből.
Reflux
A fejlett ipari országokban a népesség 10-20 százalékánál fordul elő, Magyarországon azonban ez a szám sokkal magasabb: a lakosság 30-35 százaléka küzd vele. Az alapprobléma itt is az, mint amikor túlesszük magunkat: a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe. A beteg először a szegycsont mögött érez égető, maró fájdalmat - néhány órával az étkezés után. A fájdalom azonban általában tovább sugárzik a mellkason keresztül a torokba és a szájba is, ahol az irritáció akár rekedtséget, vagy reggeli köhögést is kiválthat. Mindezt kiegészítheti állandó savanykás böfögés, szájíz, és rossz lehelet is, Jellemzője, hogy az olyan testhelyzet-változtatások, mint például a fekvés, vagy a lehajolás csak rontanak a helyzeten. És hogy miért áramolhat vissza a gyomorsav? Mert a gyomrot és a nyelőcsövet összekötő záróizom nem működik megfelelően.
Normál esetben ugyanis ennek az izomnak az összehúzódásakor a nyelőcsőben nagyobb a nyomás, mint a gyomorban, így elképzelhetetlen, hogy bármi is visszafolyjon. Ha viszont gyakran kerül gyomorsav a nyelőcsőbe, az súlyosan károsíthatja a belső felületén lévő nyálkahártyát, ami begyulladhat. Ezt nevezik reflux oesophagitisnek. Sőt, ha elmarad az orvosi kezelés, a nyálkahártyát alkotó laphámréteg hengerhámmá alakul: szakkifejezéssel élve ez az úgynevezett Barrett-nyelőcső, amelyet akár nyelőcső daganat, azaz adenocarcinoma is követhet. Ha a panaszok napi gyakorisággal jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni, hiszen a reflux helyes táplálkozással és gyógyszeres kezeléssel a páciensek nagy részénél könnyen karbantartható. Súlyos esetben műtétre lehet szükség.
Ez is érdekelhet
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Quamatel Mini, a Richter Gedeon Nyrt terméke támogatta.
