"Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér-szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más olyan tünetek is kísérnek, mint például a hányinger, a légszomj, a gyors, szabálytalan pulzus, akkor mentőt kell hívni! A vizsgálatok során kiderülhet, hogy valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket" - mutatott rá dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
A szakember hozzátette, sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat az asztmától kezdve a bordaporc-gyulladáson át a refluxig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvos általi kivizsgálás.
Jelek, amelyek refluxra utalnak
Gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel és tavasszal többen fordulnak hozzájuk hasfájással, refluxszal, feltételezett fekélybetegségekkel. Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, a nehezebb ételek fogyasztása és a kevesebb mozgás. Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek tünetei mögé. A leggyakoribb tünetek:
- gyomorégés, amelyet rossz szájíz, szájüregi égés és kellemetlen szájszag is kísér;
- a savas felböfögés során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom csípős ízt okoz, köhögésre ingerel és nyelési nehézségeket okozhat;
- az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat, és kisugározhat a nyak, az áll, a karok és a lapocka felé is;
- súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, amely a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat.
Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak
Fontos leszögezni, hogy a mellkasi fájdalom eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis pedig veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szíveredetű. Ezek többek között:
- meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás);
- szívbetegségek a családban;
- légszomj, hidegrázás jelentkezése;
- mellkasi fájdalom erősödése, illetve ha a panasz nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.
Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, amelynek más jellegű eredete volt, akkor valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
