Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Míg az ételallergia esetében kis mennyiségű allergén élelmiszer is akár életet veszélyeztető tüneteket okozhat (ez esetben az immunrendszer reagál, mert a szervezetre veszélyesnek ítél egy ételösszetevőt), addig az intoleranciánál gyomorban, hasban érzett diszkomfortérzetről beszélhetünk, mert ilyenkor az emésztőrendszer reakcióját érezzük vagy az immunrendszer lassabb, enyhébb reakcióját. A gluténérzékenységet ugyan ez előbbi, azaz az ételallergiák csoportjába sorolják a legtöbben, valójában azonban egy autoimmunbetegség, amelynek sokszor olyan változatos és megtévesztő tünetei vannak, hogy sok esetben nehéz felismerni.
Ki hogyan oldja meg?
Bár az ételallergiások, étel-intoleránsok 76 százaléka otthoni főzéssel oldja meg mindennapi étkezését, pénztárcájukat így sem kíméli a betegség. Míg a tejallergiások, tejcukor-érzékenyek 5-10 ezer forinttal, a glutén-érzékenyek akár havi 10-25 ezer forinttal is többet költhetnek élelmiszerre – derül ki a Majomkenyér.hu felméréséből.
Az ételallergiások száma évről évre nő, a kutatások szerint jelenleg az 1-3 éves gyermekek 8-10 százalékát érinti a probléma, míg a felnőttek 1-2 százaléka szenved valamiféle élelmiszer eredetű allergiában. Az étel-intoleranciások száma ennek többszöröse. A már idézett felmérésében a felnőttek 43 százaléka gluténérzékenységről számolt be, míg a gyermekeknél a tejallergia, tejcukor-érzékenység szerepelt az első helyen (39%).
Adatbank a mentes ételekről
Az ételallergiával, -intoleranciával élők számára a diéta betartása azért is nehéz, mert a hozzávalók többségét csak speciális helyeken, szakboltokban lehet megvenni. A bevizsgált, úgynevezett "free-from" termékek választéka elég szűk, kevés étteremben, kávézóban lehet az ételallergiások számára is fogyasztható ételeket, italokat vásárolni. Az is előfordul, hogy a diétázó vendég akár fogyaszthatná is az adott ételeket, de erről sem kiírás, sem személyzet nem tájékoztatja. Mindezek miatt előre meg kell tervezni a napi étkezéseket, előre elkészített szendvicsekkel kell elindulni, ha utaznak, mert nem tudhatják előre, hogyan és hol tudnak diétás ételeket vásárolni maguknak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2000-ben alakult meg a Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank az európai adatbankok mintájára. Az adatbank összegyűjti, nyilvántartja, évenként felülvizsgálja, kibővíti és kiadja azoknak az élelmiszereknek a listáját, amelyek - a gyártók nyilatkozata alapján - nem tartalmazzák a diétázók szempontjából kérdéses komponenst, és nem is szennyeződhettek azzal a gyártási eljárás során.
Az adatbank hangsúlyozza: az allergén komponenseket nem tartalmazó ("free from", "no added", "not contaminated with") élelmiszerek ismerete lehetővé teszi az allergiás betegek tünetmentessé tételét, a gyártók számára viszont reklámot, haszonnövelő tényezőt jelent, annál is inkább, mert az esetek nagy részében nem csak az allergiás egyén, hanem az egész család az adott élelmiszert fogyasztja. A diétázók találnak tejfehérjementes, laktózmentes, gluténmentes, tojásmentes, szójamentes, földimogyorótól mentes, benzoesav és származékaitól mentes, azok színezékeitől mentes, kéndioxid és származékaitól mentes terméklistát, de megrendelésre készítenek több allergia együttes megléte esetén is érvényes listát.
Éttermek: változó jogi szabályozás
2011. december 13-án lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács rendelete (1169/2011/EU) a fogyasztók élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatásáról, melynek célja, hogy a fogyasztók könnyebben dönthessék el, mi az egészséges táplálék. Eszerint az élelmiszereken fel kell tüntetni minden olyan allergiát, intoleranciát okozó anyagot, összetevőt, amely a késztermékben jelen van. "Nagy horderejű változás, hogy ezeket az adatokat kötelező megadni akkor is, ha az élelmiszereket előcsomagolás nélkül, például éttermekben étlapon, kínálják megvételre Akkor is érvényes ez a szabályozás, ha az élelmiszereket - a fogyasztó kérésére csomagolják - az értékesítés helyén, vagy előrecsomagolják közvetlen értékesítés céljából. A rendeletet 2014. december 13-tól kell alkalmazni, azaz még két és fél év maradt a felkészülésre" - magyarázza dr. Dudás Mária, a Majomkenyér.hu jogásza.
Állami támogatások ételallergiásoknak
A lisztérzékenységgel, tejfehérje és a laktózintoleranciával együtt élők a törvényi szabályozás szerint súlyosan fogyatékosnak minősülnek, így számukra adókedvezmény jár. A betegség fennállását a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet rendelkezései alapján igazolni kell. A személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény összege havonta, az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-nak megfelelő összeg (a minimálbér havi összege 2012. január 1-jétől: 93.000 forint), azaz 2012-ben havi 4.650 forint (55.800 forint/év).
Emelt összegű családi pótlék is jár, ha a családban ételallergiás van. Ennek összege tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300 Ft, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900 forint.
Legjobban: