A megfelelő táplálkozás, a jó tápláltsági állapot az egészségben eltöltött élet alapja. A szociális, gazdasági helyzet és a táplálkozási ismeretek szintjének emelkedésével párhuzamosan eltűntek a klasszikus hiánybetegségek, mint pl.: a skorbut (C-vitamin-hiány), a pellagra (Niacinhiány), az angolkór (D-vitamin-hiány), a beriberi (B1-vitamin-hiány), ám manapság a kiegyensúlyozatlan, energiában és egyes tápanyagokban bőséges, de más tápanyagokból kisebb hiányt mutató táplálkozás jelent veszélyt.
Jórészt ennek a következménye, hogy a lakosság több mint 50 százaléka túlsúlyos
vagy kövér. A WHO is felhívta a figyelmet arra, hogy az elhízás világszerte szinte járványszerűen növekszik. Talán az elhízás rohamos emelkedése, és az elhízás más, krónikus megbetegedések előidézésében betöltött kóroki szerepének a felismerése magyarázhatja, hogy a soványság kérdése ritkábban kerül reflektorfénybe.
Mikor beszélünk soványságról?
Soványságról akkor beszélünk, ha a testtömeg 10-20 százalékkal kisebb az átlagnál. A normál testtömeg meghatározására - számos index közül leggyakrabban - a testtömeg-indexet
, a TTI-t használják, amely a kg-ban kifejezett testtömeg (testsúly), és a méterben kifejezett testmagasság négyzetének a hányadosa. A normál TTI 20-25 között mozog. Az életkor előrehaladtával a testtömeg mérsékelt gyarapodása nem kedvezőtlen jelenség, ezért a következő értékek tekinthetők normálisnak:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
|
Soványságról 18,5-20 alatti TTI-értékek esetén beszélünk.
A soványság nem jelent feltétlenül betegséget. A 10 százalék körüli testtömeghiány a halálozási arány szempontjából még kissé kedvezőbb is, mint a normál testtömeg.
Meg kell különböztetni a soványságtól az alultápláltságot, a betegek körében előforduló kóros tápláltsági állapotot, a malnutríciót, mely rontja a beteg gyógyulási esélyét, növeli a szövődmények kialakulásának a kockázatát, a kórházi kezelés tartamát stb.
A kóros tápláltsági állapot akkor alakul ki, ha a bevitt táplálék hosszabb ideig nem fedezi a szükségletet; a szervezet energia és egy vagy több tápanyag relatív vagy abszolút hiánya jön létre. Idősek különösen veszélyeztetettek, mert gyakran betegek, többféle gyógyszert szednek, étvágytalanok lehetnek, szomjúságérzésük csökkent, rágási és nyelési problémák nehezítik a táplálkozásukat, sokan egyedül, kis jövedelemből élnek, gyakori körükben a depresszió és a szociális izoláció.
A soványság okai sokfélék
A soványság gyakran egészséges egyéneken előforduló, alkati, családi adottság. A sovány emberek családtagjai közül is többen soványak, pedig jó étvággyal, megfelelően étkeznek. Az is előfordul, hogy hibás táplálkozási szokások következtében jön létre, számos esetben lelki tényezők, depresszió, étvágytalanság áll a soványság hátterében, de okozhatja az étvágyközpont hibás működése is. Az elégtelen táplálékfelvétel elégtelen súlygyarapodást eredményez.
Soványság alakulhat ki bármely betegség következtében. Ezekben az esetekben könnyen alultápláltság, kóros tápláltsági állapot jöhet létre. Krónikus légúti megbetegedés, emésztési zavar, csökkent felszívódás, endokrin és anyagcsere-betegségek, vese-, máj-, szív- és hasnyálmirigy-betegség, gluténérzékenység, cisztás fibrózis, táplálékallergia, gyulladásos bélbetegségek, refluxbetegség, daganatos megbetegedések stb. idézhetik elő az alultápláltságot, az alultápláltság pedig más betegségek kialakulásának a kockázatát növeli.
Az alultápláltságra kell gondolni, ha nem szándékos, tehát nem fogyókúra kapcsán létrejött súlycsökkenés rövid idő alatt következik be. (pl.: 1 hét alatt 1-2, vagy ha 1 hónap alatt 5, vagy 3 hónap alatt 7,5, ill. 6 hónap alatt 10 százalékos a súlycsökkenés). Ezekben az esetekben az alapbetegség kezelése, megszüntetése segíthet.
Az alultápláltság megszüntetése az orvos és a diétetikus feladata, súlyos esetekben speciális tápszerekre is szükség van.
Mit tehetünk, ha soványak vagyunk, de nem szenvedünk különféle betegségekben, vagy csak valamilyen betegség után, esetleg műtétet követően roboráló étrendet szeretnénk fogyasztani, vagy egyszerűen felszednénk néhány kilót?
Hizlaló, roboráló étrend
Fontos szabály, hogy bár nem szabad túlságosan próbára tenni az étvágyat, a megszokottnál több energiát kell a szervezetnek kapnia. Az energiát adó tápanyagok a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék.
1 kg-os testsúly növekedését 7000 kcal többletenergia bevitelével lehet elérni. Ha naponta 250 kcal-val nő az energiabevitel, két hét alatt 0,5 kg testtömeg-növekedésre lehet számítani, ha naponta 500 kcal többletenergia bevitele sikerül, akkor a 0,5 kg-os testsúlygyarapodás már egy hét alatt elérhető. 14 X 250 =3500 (1 kg súlynövekedés energiaigénye 7000 kcal)
Az étrendet olyan ételekből kell összeállítani, amelyek
- kis térfogatban nagy energia- és tápanyagtartalommal rendelkeznek (vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok),
- könnyen emészthetőek,
- kis telítőértékűek.
A megszokott ételek energia- és tápanyagtartalma dúsítással, tejpor, tejszín, tojás, túró, mandula, dió, méz, vaj, margarin stb. hozzáadásával növelhető.
A dúsításhoz használható egyes élelmiszerek 100 g-jának energia- és tápanyagtartalma
|
Minden túlzás tilos
Gyakran előfordul, hogy az étrendben az energiában gazdag ételek mennyiségének fokozása sem eredményez testsúlygyarapodást, mert a többletet - alkati okokból - a szervezet nem tudja hasznosítani, illetve raktározni. Az ilyen étrend erőltetése esetleg negatív eredménnyel is járhat. Nagyon kell ügyelni az étvágy fenntartására, és nemcsak az ételek ízletes elkészítésére kell figyelni, hanem figyelembe kell venni az egyéni ízlést is. A túlzást minden vonatkozásban kerülni kell. Pl.: az agyoncukrozott ételek növelhetik az étvágytalanságot; a zsírbevitel növelésére a tejszín és a tejföl alkalmasabb, mint a zsiradékok, mert a zsírtól, olajtól csepegő étel undort válthat ki; s ugyanígy kerülni kell a túlságosan laktató ételek halmozását is a diétában.
A hizlaló étrend tehát kétélű fegyver, amely rosszul alkalmazva kárt is okozhat.
Ez is érdekelhet
XIII.évf./9.sz.
