Tévhitek az ételallergiáról

A mai civilizált világunkban sajnos nagyon gyakori jelenség, hogy bizonyos élelmiszerek elfogyasztását követően szervezetünk kellemetlen panaszokat produkál. A reakciók különbözőségét sok tényező befolyásolja.

Ha felismerjük is őket, vagy nem találunk egyéb magyarázatot kellemetlenségeinkre, kerüljük az öndiagnosztizálást és óvatosan bánjunk az öngyógyítással is! Az élelmiszerek okozta érzékenység annál sokkal súlyosabb elváltozás, minthogy elbagatellizálhatnánk a részleteit. Szakemberek segítsége nélkül eltévedhetünk a rendelkezésünkre álló nagy információáradatban, melyek egy része igen távol áll a szakmai valóságtól. Néhány tévhit, melyekkel a témával kapcsolatban találkozhatunk:

- valaki allergiásnak mondja magát, pedig intoleranciás

Allergiák esetében az immunrendszerünk idegen anyagként érzékel bizonyos, a szervezetünkkel kapcsolatba kerülő anyagokat (gyűjtőfogalma: allergének), ami IgE-típusú ellenanyag fokozott termelését eredményezi. Leggyakoribb táplálékallergének: tojás, szója , liszt, földimogyoró, dió, olajos magvak, hal, tenger gyümölcsei, eper. Ezzel ellentétben intolerancia esetében viszont nincs immunreakció. Ilyenkor általában helyi, emésztőrendszert érintő tünetek (pl. puffadás, hasmenés, hasi görcsök, hányás, stb.) utalnak az elváltozásra. Intoleranciát gyakran kiváltó élelmiszerek: tej és tejtermékek (laktóz tartalma), gyümölcsök (fruktóz tartalma), kávé, kakaó, banán.

- aki laktózérzékeny az tejallergiás

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Laktózérzékenység (intolerancia) esetében a tejcukor (laktóz) bontásáért felelős enzim (laktáz enzim) csökkent termelődése vagy hiánya okozza a betegséget. Mivel a tejcukor nem tud felszívódni, jellemzően kellemetlen emésztőszervi tünetekben (hasmenés, hasi görcsök, hányás, puffadás) nyilvánul meg ez a betegség. Külön kell tárgyalni a tejallergiát, amit a tejfehérje (és nem a tejcukor) akár minimális mennyiségű elfogyasztása vált ki. Ilyenkor a szervezet immunrendszere ellenanyagot termel, ami súlyos allergiás tünetekben nyilvánulhat meg. Ilyenek lehetnek pl.: előzőhöz hasonló emésztési tünetek mellett a száj és torok viszketés és vizenyősödés, asztma, ekcéma, vérnyomásesés, stb.

- a tünetekből egyből felismerhető, hogy táplálékallergia áll fenn

A tünetek sok esetben olyan enyhék vagy atípusosak (nem jellegzetesek), hogy hosszú időbe telhet a betegség felismerése. Az étel elfogyasztását követően szinte azonnal lehet száj, torok bizsergés, dagadás. Kicsivel később emésztőszervi panaszok léphetnek fel (pl. hasmenés, hányás, puffadás). De a véráramba felszívódó ételallergének okozhatnak általánosabb tüneteket is (pl. fejfájás), melyek nem biztos, hogy az étkezés napján jelentkeznek. Kezeletlen allergia esetén a táplálékallergén folyamatos hatást gyakorolhat szervezetünkre, olyan - sokszor szinte diagnosztizálhatatlan és kezelhetetlennek tűnő - elváltozások is felüthetik fejüket, mint az ízületi gyulladások, izomfájdalmak, ekcémás és pattanásos bőrelváltozások, féloldalasan jelentkező migrénes fejfájás, depresszió , középfülgyulladás vagy a gyerekeknél fellépő hiperaktivitás.

- az allergia nem lehet életveszélyes

Egyik nagyon veszélyes tünet lehet a hirtelen fellépő nyelv és torok duzzadás, ami gyors ellátás hiányában fulladáshoz vezethet. Vannak olyan betegek, akik pedig annyira érzékenyek bizonyos anyagokra, hogy azok elfogyasztása az életet veszélyeztető, keringés összeomlását jelentő anafiaxiás sokk létrejöttét eredményezhetik.

- a táplálékallergiák kinőhetőek

Bár van erre is példa, mégis jellemzőbb, hogy mivel az ételallergiák egy részének kialakulása és az öröklött hajlam között szoros összefüggés van (az allergiák kialakulásáért több gént is felelősnek tartanak), ezért ezek elkerülése és az ezekből való kigyógyulás is sokszor nem lehetséges.

- az ételallergia gyógyszerrel kezelhető

Vannak készítmények, melyek támogatják a terápiát (pl. tejcukor érzékenyeknél a laktáz enzim pótlása), de a betegséget gyógyítani nem lehet. A megoldás a helyes diétával való tünetmentesítés!

- a diétában elég, ha csak lecsökkentjük a mennyiségét a panaszt okozó élelmiszernek

A diéta szigorúsága a betegség típusától és az allergénnel szembeni toleranciától függ. Allergiák esetében (pl. cöliákia, tejallergia , szójaallergia, stb.) általában teljesen likvidálni kell a panaszt okozó komponenst. Intoleranciák esetében (pl. laktózérzékenység, fruktózérzékenység) sokszor a beteg egyéni tűrőképessége határozza meg a panaszmentesen elfogyasztható, maximum mennyiséget.

- a bioélelmiszerek nem okoznak allergiát

Mivel az allergiát nem a növénytermesztéssel kapcsolatban álló vegyszerek okozzák, hanem általában az élelmiszer természetes összetevői, ezért nem jelent allergiával szembeni védettséget a bioélelmiszer fogyasztása. Vásárláskor mégis érdemes kerülni a génmódosított termékeket, mert nem tudhatjuk kinél, milyen reakciót válthatnak ezek ki a szervezetből.

- ha allergiás vagy egy dologra, másra már biztos nem leszel az

Ennek sajnos pont az ellentéte igaz. Ha valaki valamire allergiás reakciót produkál, akkor valószínű, hogy egyéb allergia is fennáll, vagy a későbbiekben kialakul. Az idegen, allergén anyagok nem csak orálisak (pl. táplálékallergének, adalékanyagok, gyógyszerek) lehetnek, hanem inhalációsak (pl. pollen, gombaspóra), injektáltak (pl. rovarcsípés) vagy kontakt allergének (pl. kozmetikumok) is. Egy táplálékallergiásnak érdemes ezeket is kivizsgáltatnia, mert sokszor egymásból következnek az elváltozások vagy egymásra hatva többszörösére képesek növelni az allergiás reakció mértékét (keresztreakció).

- az egészséges életmód véd az allergia ellen

Mivel az allergia kialakulását elég sok, tőlünk független tényező is befolyásolja (pl. öröklött hajlam, munkahelyi és környezeti tényezők, stressz hatás), sajnos az allergiával szemben az egészséges életmód nem nyújt maximális védelmet.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.