Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy csak a véletlenen múlik, hogy kinek a szervezetében keletkezik rosszindulatú daganatos megbetegedés. Pedig ez nem kizárólag a szerencse kérdése: ilyenkor a szervezetünkben változik meg valamelyik sejt struktúrája, s alakul át gyorsan, autonóm módon osztódó daganatsejtté, amely behatol, majd elpusztítja a környező szöveteket. A genetikus adottságok, a veleszületett hajlam mellett számos környezeti és életmódbeli tényezőt tartanak számon, amelyek elősegíthetik vagy gátolhatják a szabálytalan, "abnormális" sejt kialakulását, illetve a szabálytalan sejt daganatsejtté történő átalakulását.
Tumor elleni védekezés
Környezetünkből állandóan számos potenciálisan rákkeltő (carcinogén) anyag kerül, illetve keletkezik a szervezetünkben. A rákkeltő anyagok hatását a jól működő, bonyolult tumorellenes védekezőrendszerünk közömbösíti, mielőtt még azok sejtkárosodást okozhatnának. Ha a tumorellenes védekezőrendszerünk pillanatnyi, vagy tartós hibája miatt károsodik is valamelyik sejt, az nem alakul át feltétlenül daganatsejtté; esetleg 10-20 éven át is ebben a stádiumban maradhat, és csak további károsító hatásra keletkezik belőle rákos sejt.
A legtöbb daganatos megbetegedés korai felismerés esetén gyógyítható, nagy része viszont megelőzhető lenne, mert sok esetben a dohányzás, a túlzott napozás, és a helytelen táplálkozás (a táplálék összetevőinek rossz aránya) lehet a kiváltó tényező.
Számos táplálkozási és életmódbeli tényező segítheti a szervezet tumorellenes védekezését, csökkentheti a daganatos megbetegedések kialakulásának a kockázatát. A daganatos megbetegedés kialakulását csökkentő táplálkozás jellemzői a kiegyensúlyozottság, a változatosság és a mérsékletesség.
A kiegyensúlyozottság az elfogyasztott táplálékok megfelelő mennyiségét és arányát jelenti, a változatosság, hogy étrendünket az öt alap élelmiszercsoport mindegyikéből, az élelmiszerek széles skálájából - megfelelő arányban - válogassuk öszsze, a mérsékletesség pedig arra figyelmeztet, hogy semmiből se fogyasszunk többet a kelleténél.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A londoni székhelyű Rákkutató Alapítvány (World Canser Research Fund) 1997-ben a világ különböző részeiről származó 4500 kutatócsoport munkája, eredményei alapján állította össze ajánlásait "Táplálék, táplálkozás és rákmegelőzés" címen.
Ajánlásaik a következők: Étkezésünk legnagyobb mennyiségben növényi eredetű élelmiszerekből, zöldségfélékből és magas kiőrlésű, nagy rosttartalmú cereáliából álljon. A tányér legalább 2/3 részére zöldséget, hüvelyest, burgonyát tálaljunk. Együnk sok friss gyümölcsöt, ennek hiányában mélyhűtött is fogyasztható, és kerüljük a zsíros, sok sót és cukrot tartalmazó ételeket.
Táplálkozásunk és fizikai aktivitásunk útján érjük el, hogy testsúlyunk normális maradjon. Az elhízás ugyanis megnöveli a nőgyógyászati daganatok kialakulásának veszélyét, és feltehetően növeli a menopauzát követően az emlőrák kockázatát is, de elhízottakban nagyobb a vese- és a vastagbéltumorok keletkezésének a valószínűsége is.
Az egészséges testtömeg meghatározására a testtömegindex (TTI) szolgál.
TTI = testtömeg (kg)/testmagasság (m)2
A TTI értékelése felnőtt korban:
> 20: alultáplált
20-25: normál
25-30: túltáplált
< 30: kövér
Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak az elhízás, hanem az alultápláltság is számos egészségügyi kockázatot jelenthet.
Fogyasszunk naponta 400-800 gramm zöldséget, gyümölcsöt. Legjobb, ha ezt a mennyiséget 5-6 részre elosztva esszük meg. Így kb. 20 százalékkal csökkenhet a daganatok kialakulásának a kockázata. Elsősorban a szájüregi, a garat-, a nyelőcső-, a tüdő-, a gyomor-, a vastagbéldaganatok kialakulását előzhetjük meg, de valószínűleg védelmet jelent a hasnyálmirigy-, az emlő-, az epehólyag-, a máj-, a petefészek-, a méhnyak-, a prosztata-, a pajzsmirigy- és a vesedaganatok kialakulásával szemben is. A zöldségek, gyümölcsök sok antioxidáns vitamint tartalmaznak és a védőhatású fitokemikáliák (fenolok, indolok) forrásai, de nagy élelmirost-tartalmuk is magyarázza tumorellenes védőhatásukat.
Fogyasszunk naponta - több adagban - kb. 600-800 grammot a különböző gabonafélékből, hüvelyesekből, gyökér- és gumós zöldségekből. Ezek az élelmiszerek sok keményítőt, élelmi rostot, számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Elsősorban a vastagbél-, a végbél-, a hasnyálmirigy- és az emlődaganatok kialakulásának veszélyét csökkentik.
Ne fogyasszunk alkoholos italokat; ha mégis iszunk, ne többet, mint egy italt naponta, férfiak esetleg kettőt. Rendszeres alkoholizálás megnöveli a szájüregi, a garat-, a nyelőcső-, és legfőképpen a máj-, de lehet, hogy a vastagbél-, a végbél- és az emlődaganatok kialakulásának a veszélyét is.
A szakemberek nem javasolják, hogy naponta 80 grammnál több húst fogyasszunk, elsősorban telítettzsírsav-tartalmuk miatt. Kerüljük a zsíros, sok sót tartalmazó húskészítményeket. Túlzott fogyasztásuk kockázatnövelő hatású lehet a vastagbél-, a végbél-, a hasnyálmirigy-, a prosztata-, és az emlődaganatok keletkezésében.
A zsírbevitel csökkentésével kisebb lehet a daganatok, főként a tüdő-, a vastagbél-, a végbél-, az emlő-, és a prosztatadaganatok kialakulásának a kockázata. Ételeink túlzott sózása megnöveli - a sóérzékeny egyéneknél - a magas vérnyomás kialakulásának a valószínűségét, és lehet, hogy a gyomorrák kialakulásának kockázata is megnő.
Csak megfelelően tárolt, hibátlan élelmiszereket együnk meg. Az élelmiszerek romlását előidéző gombák és baktériumok által termelt toxinok rákkeltőek lehetnek. Az engedélyezett élelmiszer-anyagoknak nem tulajdonítanak rákkeltő hatást.
Odaégett, elszenesedett részeket tartalmazó ételeket azonban ne együnk, s csak ritkán fogyasszunk nyílt lángon sütött, vagy grillezett ételeket is, mert ilyenkor az étel felületén rákkeltő anyagok keletkezhetnek. Kerüljük a magas hőmérsékleten történő zsírban sütést, mert a pörzsanyagok sem kedvezőek. A füstölt ételekre ugyanez érvényes, fogyasszuk őket ritkábban.
Ez is érdekelhet
Az egészséges életmódban nincs helye a dohányfüstnek. A tüdődaganatok 80 százalékáért a dohányzás a felelős, de megnöveli a szájüreg-, a torok-, a garat-, a nyelőcső-, a hasnyálmirigy-, a méhnyak- és a húgyhólyagdaganatok előfordulásának gyakoriságát is. A dohányzást sohasem késő abbahagyni! X.évf./1.szám
