Bár az immunrendszer erősítéséről a legtöbb embernek azonnal a C-vitamin jut eszébe, a D-vitamin is igen fontos szerepet játszik szervezetünk természetes védekezőképességének támogatásában, a betegségek megelőzésében, valamint az egyes fertőzésekkel szembeni védettség kiépítéséhez. A D-vitamin emellett mérsékli az egészségkárosító gyulladásos folyamatokat, csökkenti az oxidatív stresszt, és fenntartja a normál izomműködést. Segíti továbbá a kalcium beépülését, ezzel pedig tulajdonképpen hozzájárul a csontok és a fogak megóvásához.
A D-vitamin egyébként egy gyűjtőnév, amely a D1-, D2- és D3-vitaminokat jelöli. Az emberi szervezet a D3-vitamint tudja a legjobban hasznosítani.
Ha túl kevés a D-vitamin
Alacsony D-vitamin-szint esetén az immunrendszer kisebb fokú küzdelemre képes, így a megbetegedések nagy részét nem képes megakadályozni. Ha tehát feltűnően gyakran küzdünk légúti fertőzésekkel, az egyértelműen jelzi, hogy védekezőképességünk nem működik kifogástalanul. Ilyenkor érdemes D-vitamin-hiányra gyanakodni, és egy laboratóriumi kivizsgálás keretében ellenőriztetni értékeinket.
Hiánybetegségre utalhat továbbá az izomtónus-csökkenés, gyerekeknél pedig gyakori következmény a késői fogzás és a kelleténél lassabb mozgásfejlődés. Megjelenhet továbbá sápadtság, a csontok pedig fokozottan törékennyé válhatnak. A legsúlyosabb szövődmény az angolkór (rachitis), amely a csontok kórosan lecsökkent kalciumtartalmával jár. A lábak elgörbülése (O-láb) és az egyéb csontok (például a gerinc és bordák) deformálódása jellemzi.
A legtöbb hiánybetegség oka az egyoldalú, kiegyensúlyozatlan étrend. Előfordulhat azonban, hogy a D-vitamin-hiány kialakulásának hátterében nem az elégtelen bevitel áll, hanem egy olyan kóros állapot, amely megakadályozza az egyébként elegendő mennyiségben elfogyasztott tápanyagok hasznosulását. Ilyen problémát okozhatnak egyebek mellett a felszívódási zavarokkal járó bélbetegségek, de a máj vagy a vese nem megfelelő működés is előidézheti.
Hogyan biztosítsuk a szükséges mennyiséget?
Sokan tudják, hogy a D-vitamint a szervezet is elő tudja állítani a napfény, pontosabban az UV-B sugárzás hatására. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a megfelelő mennyiséget egyedül a napozással biztosíthatjuk. Remek D-vitamin-forrásnak minősülnek egyebek mellett a tejtermékek, a tojás, az olajos halak (például a tőkehal, a szardínia és a lazac), illetve a vitaminokkal dúsított, teljes kiőrlésű pékáruk.
Emellett táplálékkiegészítő formájában is gondoskodhatunk a szükséglet fedezéséről – erre a kevésbé napfényes hónapokban különösen ügyelnünk kell. Mivel a D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, a megfelelő hasznosulás érdekében érdemes olyan kapszulát választani, amely valamilyen egészséges zsiradékot, például növényi olajat is tartalmaz. A nemzetközi ajánlás egyébként a csecsemőknek 400-1000 Nemzetközi Egység (NE), a gyermekeknek pedig 600-1000 NE napi bevitelét írja elő. Ugyanakkor a serdülők számára 800-1000, a felnőttek esetében pedig 1500-2000 NE-gel kell számolni naponta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Túlzásba vinni sem szabad
A többi zsírban oldódó vitaminhoz hasonlóan a D-vitamin is raktározódik a szervezetben, tehát túladagolható. A túl nagy mennyiség felhalmozódása komoly mellékhatásokhoz – például akár veseelégtelenséghez is – vezethet, ezért nem ajánlott szakértővel való konzultáció nélkül, hasraütés-szerűen D-vitamin-pótlásba kezdeni. A megfelelő készítmény kiválasztásához, illetve az ideális dózis megállapításához bátran kérjük gyógyszerészünk vagy háziorvosunk segítségét. Felnőttek esetében egyébként 4000 NE az úgynevezett biztonsági határérték, vagyis a napi bevitel felső határa, de ezt a mennyiséget sem ajánlott hosszú távon szedni, ha nem indokolt.
