A D-vitamint a zsírban oldódó vitaminok közé sorolják, de valójában nem is vitamin, hanem egyfajta hormonszerű előanyag. Két legismertebb formája a D2- és a D3-vitamin. Ez utóbbi képződik napsugárzás hatására a bőrben, illetve állati eredetű élelmiszerekben is megtalálható, továbbá ezt tudja a leghatékonyabban hasznosítani az emberi szervezet. Viszonylag sok tévhit él a vitaminnal kapcsolatban a köztudatban, főleg annak kapcsán, hogy milyen okokból alakulhat ki hiány belőle.
Súlyos betegségek veszélye nőhet meg a hiányában
A vitamin számos élettani folyamatban kulcsszerepet játszik: növeli a kalcium és a foszfát beépülését a csontokba, hozzájárul a fogak egészséges fejlődéséhez, segíti a vérnyomás szabályozását és csökkenti a gyulladások mértékét. Akárcsak a C-, úgy a D-vitamin megfelelő szintje is elősegíti az immunrendszer működését. Hiányában olyan súlyos betegségek kockázata nőhet meg, mint például a csontritkulás, cukorbetegség, allergia, ekcéma , idegrendszeri panaszok, illetve különféle szív-érrendszeri betegségek. D-vitamin-hiányra utalhat a gyenge csontozat (csonttörések, nehezen gyógyuló törések, csontritkulás), az izomgörcs és a gyorsan romló fogazat. Gyermekek esetében a D-vitamin hiánya az angolkór nevű betegség kialakulásához is vezethet. A vitamin hiányának hátterében többféle tényező is állhat, ezek közül gyűjtöttük össze a leggyakoribbakat.
Kevés napsütés
Szervezetünk a napfény hatására állítja elő, ez is az oka annak, hogy a borús, napsütésben szegény hónapokban jelentős hiány alakulhat ki a szervezetünkben. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb embernél tél végén- kora tavasszal jelentkezik a hiány. Ez persze nem jelenti azt, hogy a D-vitamin szintje nem lehet akár a nyár közepén is alacsony a szervezetünkben, a pótlására sokaknak egész évben szüksége lehet.
Sötétebb bőrszín
Több kutatás is kimutatta, hogy a D-vitamin-hiány jóval gyakoribb a sötétebb bőrű emberek szervezetében a világosabb bőrűekhez képest. Ennek oka, hogy a bőr sötétebb színét adó melanin egyfajta természetes árnyékolóként működik és gátolja a D-vitamin termelődését a szervezetben.
Egyoldalú táplálkozás
Előfordulhat, hogy a vitaminhiány hátterében az egyoldalú, egészségtelen táplálkozás áll. Ez sokszor okoz gondot azoknál az embereknél, akik szigorú vegán diétát követnek és nem fogyasztanak például halhúst, tojást vagy májat, amelyek a vitamin kiváló forrásai. A vitamin pótlásában ez esetben fontos szerepet játszhatnak a patikákban és boltokban is kapható táplálékkiegészítők.
Felszívódási zavarok
Előfordulhat, hogy az emésztőrendszer egyszerűen nem tudja megfelelően felszívni a D-vitamint. Bizonyos egészségügyi problémák, beleértve a Crohn-betegséget , a cisztás fibrózist és a cöliákiát, befolyásolhatják az emésztési folyamatokat, és gátolhatják, hogy a táplálkozással bevitt vitaminok hasznosuljanak a szervezetünkben. Akiknél efféle emésztőrendszeri megbetegedések jelentkeznek, azoknak mindenképp javasolt a vitaminszint rendszeres ellenőrzése és szükség esetén a pótlás.
Túlsúly
Megfigyelték, hogy a túlsúlyos emberek körében jóval gyakoribb a D-vitamin-hiány, főként a 30-as vagy annál nagyobb testtömeg-indexű emberek vérében alacsonyabb a szintje. A vitamin ugyan raktározódik a zsírszövetekben, de le is köti azt, így nem tud megfelelően hasznosulni.
Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
Számos tényező befolyásolja, hogy mennyi D-vitamin pótlására van szüksége a szervezetünknek. A napi ajánlott mennyiséget úgynevezett NE-ben (Nemzetközi Egységben) adják meg, felnőttek számára napi 1500-2000 NE bevitele javasolt, a fiatalabbak szükséglete ennél alacsonyabb, a túlsúlyosoké azonban eléri a napi 3000-4000 NE-t. Pótlásában jelentős szerepet játszik a napfény, illetve a változatos (például tojásban, halhúsban és zöldségekben gazdag), tápláló étkezés is, bizonyos időszakokban azonban más módon is fontos lehet pótolni. A patikákban és üzletekben is elérhetőek olyan táplálékkiegészítők, melyek biztosítják a napi vitaminszükségletet, így hozzájárulhatnak a szervezet egészséges működéséhez.
Legjobban: