Mivel a hidegebb, párás időszak számos vírus terjedésének kedvez, a megterhelt immunrendszer vitaminszükséglete is megemelkedik. Bár mindegyiknek fontos szerepe van, elsősorban a vízben oldódó vitaminok fokozott bevitelére érdemes odafigyelni. Kiváló téli vitaminforrások lehetnek a káposztafélék, a gyökérzöldségek – pl. fekete retek, cékla, sárgarépa – a hagymafélék, a száraz hüvelyesek, a gyümölcsök közül a sütőtök, déligyümölcsök, alma, a gránátalma, a téli körte, a szárított gyümölcsök (cukortartalmuk miatt ezekkel bánjunk óvatosan!), az olajos magvak, a gyógynövények közül pedig nem utolsó sorban a csipkebogyó mind-mind hozzájárulhatnak a megfelelő vitaminbevitelhez.
A téli hónapok során az immunrendszer erősítése, a légúti fertőzések megelőzése, valamint a sebgyógyulás elősegítése érdekében megfelelő mennyiségű antioxidáns hatású C-vitamin fogyasztása javasolt. Ennek a vitaminnak fontos szerepe van a kollagéntermelésben, amely az elsődleges védelmi vonal, a bőr egészségéhez nélkülözhetetlen. Ha táplálkozással nem tudjuk a szervezetbe juttatni, természetes C-vitamin-készítményt válasszunk, mely a tiszta aszkorbinsavval ellentétben, ezekben jelen van minden olyan kísérőanyag, amely hatékonyabbá teszi a szervezet számára a C-vitamin hasznosítását.
Miből fogyasszunk többet?
Mindemellett természetesen az A-, B-, E- és D-vitaminok pótlása is nagyon fontos. Az A-vitamin például fontos a megfelelő látáshoz, ami az őszi-téli időszakban kifejezetten előnyös. Emellett gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása is van. A B1-vitamin pedig energiával tölt fel, jót tesz az idegrendszernek és elűzi a depressziót, míg a B6 a hideg időszakban tapasztalható megnövekedett hajhullás ellen kiváló. Az immunrendszer és a bőr is meghálálja az E-vitamint, főként gyulladáscsökkentő hatása miatt. A napfény hatására termelődő D-vitamin mennyisége is igencsak megcsappan ebben az időszakban, ami számos egészségügyi problémához vezet. Fontos, hogy K2-vitaminnal kombináljuk, mert a D3-vitamin együtt tudják csak hatékonyan biztosítani a csontok, erek és nem utolsó sorban a szív egészségét.
Fontos ásványi anyagok és nyomelemek
A téli időszakban ráadásul nem csak a vitaminokra, hanem ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van az egyensúly fenntartásához.
Az idegrendszer megfelelő működésében fontos szerepet játszik a magnézium, mely csökkenti a stressz káros hatásait, az izomfeszültséget és a depressziót, valamint a szelén, mely nélkülözhetetlen az idegrendszer és az idegsejtek működéséhez. Kiváló magnéziumforrás a banán, az olajos magvak, szárított gyümölcsök, halak, és többek között a barna rizs, míg szelénhez a brokkoliból, hagymákból, narancsból, avokádóból, tonhalból, húsokból és belsőségekből is hozzájuthat szervezetünk.
A nátrium és a kálium együttesen járulnak hozzá a szervezet sav-bázis egyensúlyához, a folyadékterek fenntartásához, valamint a megfelelő ideg- és izomműködéshez. Ezeknek az ásványi anyagoknak együttesen van szerepük a sav-bázis egyensúly és a folyadékterek fenntartásában, az ideg- és izomműködésben, valamint a glukóz és az aminosavak szállításában. Általában a nátriumhiány nem gyakori, sőt inkább a túlzott bevitele jellemző, káliumot pedig számos gyümölcsben, zöldségben találhatunk, de akár készítményekkel is pótolhatjuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jódról sem szabad megfeledkezni, a pajzsmirigyhormonok működéséhez nélkülözhetetlen, így fontos szerepe van az anyagcsere, a növekedés és az idegrendszer működésének szabályozásában. Jódhoz tengeri állatok fogyasztásával vagy jódtartalmú táplálékkiegészítőkkel juthatunk, ha nem pótoljuk, elhízás, depresszió, érrendszeri elváltozások léphetnek fel.
A vas szintén fontos a szervezet számára, hiánya komoly egészségügyi problémákat okoz, fáradékonyság, vérszegénység, gyenge immunrendszer tapasztalható. Felszívódását a C-vitamin és a folsav segítik igazán. Húsok és belsőségek fogyasztásával elősegíthetjük bevitelét.
Rézre is szüksége van a szervezetnek, főként a vérképzéshez és az idegrendszer működéshez. Komoly betegségekkel jár hiánya: emelkedett koleszterinszint, szív- és érrendszeri elváltozások, vérszegénység. Hüvelyesekből, májból és teljes kiőrlésű gabonákból juthatunk hozzá. Azonban, ha túl sok vasat viszünk be, azzal rontjuk a réz hasznosulását.
Az olyan nyomelemeknek, mint a króm, cink vagy a mangán, nagy szerepük van a szénhidrát-anyagcserében, többek között az inzulin termelődését és megfelelő hatásmechanizmusát támogatják. Teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, húsok, sajtok, máj, tojás és olajos magvakat érdemes fogyasztani, különben koszorúér vagy cukorbetegség kialakulásával is számolni kell.
Legjobban: