Az ember nélkül életképtelen
Körülbelül tízezer éve kezdték mexikói farmerek szelektív nemesítéssel háziasítani a teosinte-ot, amelyből úgy hétezer éve alakult ki ahhoz hasonló növény, amelyet ma mindnyájan kukoricaként ismerünk. De a ma létező kukoricafajták már csakis az emberi gondozás, gondoskodás mellett életképesek.
Több mint 3500 felhasználási módja ismert
Az élelmiszeriparban számos felhasználási módja ismert és elterjedt, de a kukorica nem csupán a konyhában fontos alapanyag: használják például tűzijátékok, gyufák, szőnyegek, textíliák, kozmetikumok, vitaminok és gyógyszerek, ceruzák, ragasztók, mosószerek vagy biológiailag lebomló műanyagok gyártásánál is.
Kalifornia nagyságú termőterület
A kukorica szerte a világon megterem - az Antarktisz kivételével az összes kontinensen megtalálható. Az Egyesült Államokban hatalmas összterületen termesztik: 2018-ban 90 millió hektárt tett ki a kukoricaföldek összterülete, ami nagyjából Kalifornia állam területével egyezik meg. Ugyanekkora a szójatermelő földek összessége is az USA-ban. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy búzát 47 millió hektáron, friss zöldséget pedig egy 2017-es adat szerint csak körülbelül 2,5 millió hektáron termesztenek az Egyesült Államokban.
Genetikailag módosított fajták
Az USA elképesztő összterületű kukoricaföldjein lévő növények 90%-a genetikailag módosított. Sokan ennek egészségügyi kockázataira hívják fel a figyelmet, mások szerint pedig a génmodosított élelmiszerek esetében a környezetvédelmi problémákat sem hagyhatjuk figyelmen kívül.
Mennyi jut ebből az embereknek?
Talán mondanunk sem kell, hogy az Egyesült Államokban évről évre elképesztő mennyiségű kukorica terem. Ennek 40 százalékából etanol készül, ugyancsak 40 százaléka állati takarmánynak megy, 10-20 százaléka pedig exportra. Ami marad, becslések szerint legfeljebb 5-10 százalék. Ennyi jut az embereknek - többségében egyébként ez is kukoricaszirupként kerül a boltok polcaira.
Forrás: care2.com