A rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is.
Az öntözött területek termésátlagai is csak 16-18 tonnát érnek majd el hektáronként, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal. Így a jelentősen emelkedő alapanyag- és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása (jövedelmezősége) némileg csökken.
A kereslet nő, a kínálat csökken
A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövid távon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló kukoricafajták arányát – hangsúlyozta Hajdú Róbert, a vetőmagvakat előállító és növényvédő szereket forgalmazó Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere. Hozzátette, a kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna összterméssel szemben idén várhatóan „csak” 400 ezer tonna csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.
Arról is beszélt, hogy mindeközben a csemegekukorica iránti kereslet folyamatosan nő, ennek köszönhetően Magyarországon több feldolgozó üzem is új beruházásokba, kapacitásbővítésbe kezdett az elmúlt években. Az idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 30-33 ezer hektáros területen vetettek csemegekukoricát a gazdák, ezzel Magyarország továbbra is a legnagyobb csemegekukorica-termesztő Európában, megelőzve Franciaországot.
Ez is érdekelhet
Egyébként a koronavírus-járvány és a Brexit hatására is látszik egyfajta átrendeződés az exportpiacokon, amelyet az ukrajnai háború is befolyásolt. Ennek ellenére a feldolgozók új piacok bevonásával sikeresen reagáltak a kialakult piaci változásokra, a magyar csemegekukorica továbbra is keresett nemcsak Európában, hanem világszinten is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
