A génszerkesztés jóval gyorsabban és pontosabban képes változásokat előidézni a növény- vagy állatfajok jellegzetességeiben, mint a hagyományos fajnemesítés, amelyet évszázadok óta alkalmaznak erősebb, egészségesebb termények és állatok létrehozására. Az új szabályozás kialakításakor a brit kormány elválasztotta a génszerkesztést a génmódosítástól. Az előbbi egy célzott, rendkívül pontos beavatkozás egy faj DNS-ébe, míg az utóbbi egy faj DNS-ének egy másik fajba való átvitelét jelenti. Az Európai Unió mindkét eljárást azonos korlátozásoknak veti alá, az Európai Unióból való kiválás nyomán azonban az Egyesült Királyság számára lehetővé vált, hogy eltérjenek ezektől a szabályoktól.
Úgy vélik, nagy segítség lehet
Az új szabályozás lehetővé teszi génszerkesztett növények szántóföldi termesztésének kipróbálását Angliában, hónapokon keresztül tartó és több ezer fontba kerülő engedélyezési folyamat nélkül - a tudósoknak csak bejelentési kötelezettségük lesz. "A génszerkesztés képes hasznosítani a természet biztosította genetikai forrásokat. Ez egy olyan eszköz, amely segíthet minket abban, hogy megbirkózzunk a legnagyobb kihívásokkal az élelmiszerbiztonság, a klímaváltozás és a csökkenő biológiai sokféleség terén" - magyarázta George Eustice brit környezetvédelmi miniszter.
A lakosság azonban aggódik
A döntést egyébként annak ellenére hozta a brit kormány, hogy az általa indított konzultáción a válaszadók 87 százaléka aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a génszerkesztés kockázata nagyobb, mint a hagyományos fajnemesítésé, és úgy vélte, hogy a génszerkesztést is ugyanúgy kellene szabályozni, mint a génmódostást. A tárcavezető azonban ígéretet tett arra, hogy szorosan együtt fognak dolgozni a gazdák csoportjaival és környezetvédelmi szervezetekkel a lehető legjobb szabályozásért.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A tudományos közösség - a lakossággal ellentétben - jól fogadta a döntést. "A génszerkesztés a legizgalmasabb technológia, amelyet a növénytermesztés tudománya terén dolgozva az elmúlt években láttam. Lehetővé tesz kis változtatásokat a termény DNS-ében, amelyekre a betegségeknek és az időjárási szélsőségeknek való ellenállás, valamint a jobb tápérték elérése terén szükségünk van" - magyarázta Wendy Harwood, a 110 éves norwichi növénykutató és genetikai központ kutatója.
